Egyedülálló baklövés

Hibás lépés volt, hogy a kormány moratóriumot hirdetve visszatartotta a hazai közbeszerzésekre szánt pénz egy részét – hangzott el egy tegnapi szakmai fórumon. Szakértők szerint e döntés tovább növelheti a közcélú vásárlásoknál egyébként is nagy arányban tapasztalható visszaéléseket.

Sehol a világon nem fordult elő az, ami Magyarországon: az állam mindenütt a válságból való kilábalásra használja fel a közbeszerzéseket, ehhez képest hazánk a krízis okozta gondok kezelésére pazarolja a lehetőséget – e megállapítás a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK) tegnapi konferenciáján, Tátrai Tünde közbeszerzési szakértő előadásán hangzott el. Kérdésünkre a Corvinus egyetem adjunktusa kifejtette: idehaza közbeszerzési moratóriumot rendelt el a kormány, vagyis bizonyos ideig korlátozta az eljárások megindítását. Emellett felállítottak egy bizottságot, amelynek azt kell vizsgálnia, hogy a mégiscsak kiírandó közcélú beszerzésekre egyáltalán szükség van-e. – Az intézkedések több szempontból is károsak – mutatott rá Tátrai Tünde, aki a legnagyobb gondnak azt nevezte, hogy a közbeszerzések erős korlátozása miatt számos eljárást ki sem írtak, így a magyar vállalkozók hónapokon keresztül lényegében állami megrendelés nélkül maradtak. Mindezt azért, hogy a közbeszerzéssel éves szinten elköltött 1600-1800 milliárd forintnak nagyjából a harmada az államkasszában maradjon, így tartva féken a büdzsé hiányát – tette hozzá. Miközben itthon visszafogják a költéseket, Nyugat-Európában a kis- és közepes vállalkozásokat (kkv) állami pénzzel próbálják megsegíteni, életet lehelve ezzel a gazdaságba – fogalmazott Tátrai Tünde, aki szerint a közbeszerzések korlátozása miatt tovább terjedhet a területen egyébként is igen nagy mértékű korrupció. Mint mondta, a szükséges termékeket be kell szerezniük a közintézményeknek, ám a mostani intézkedések arra sarkallhatják őket, hogy vásárlásaikat a jogszabályok megkerülésével, kétes módon bonyolítsák le.
Az adjunktus a közbeszerzés és az etika kapcsolatáról tartott előadásában beszélt arról is, hogy 2004 óta a közszolgáltatók egyre kevesebb közbeszerzési eljárást írnak ki. Tátrai Tünde kutatása szerint bizonyos szolgáltatók évek óta nem hirdettek meg ilyen eljárást, holott erre törvény kötelezte őket. A szakember emiatt úgy véli, nemcsak azt érdemes vizsgálni, hogy a közbeszerzésekben hány milliárd forint közpénz vándorolhat korrupció folytán magánzsebekbe, hanem azt is, hogy az egyéb visszásságok pontosan mekkora méreteket öltenek. Ezeket egyébként a közgazdász szerint a mostaninál hatékonyabb ellenőrzéssel jelentősen csökkenteni lehetne.
Tegnap a BKIK szakemberei ismertették azt a hat pontot, amelyen szerintük a közbeszerzési törvényt mindenképpen meg kellene változtatni. Ezek között szerepel az eljárások egyszerűsítése, a hazai kkv-k szerepének erősítése és a jogorvoslati rendszer gyorsítása. Elhangzott: a kamara tevékenyen részt venne a közbeszerzési viták rendezésében.