Egyre több segítségkérő üzenetet kapnak a díjhátralékosokat segítő szervezetek olyan családoktól, amelyeket otthonuk elhagyására szólítottak fel a kilakoltatási és árverési moratórium április 15-én történt lejártával. Simó Endre, a Magyar Szociális Fórum (MSZF) szervezője a nehéz helyzetbe került adósok soráról tájékoztatta lapunkat. A gyáli Csík Ágnes és két gyermeke feje fölül például 370 ezer forint hiteltartozás miatt akarják elvenni a fedelet.
*
Adósságukat azért nem tudták kiegyenlíteni, mert a gyermekeit egyedül nevelő asszony munkanélkülivé vált, egészsége megromlott, s most munkába állt lánya igyekszik előteremteni a pénzt a részletek törlesztéséhez, ám ez időt vesz igénybe. A veszprémi Horváth Zoltán négytagú családját ma készül kilakoltatni a Korona Kredit Jelzáloghitel Zrt., miután értéke mintegy felén adta el az adós otthonát. – Én nem kibújni akarok a hitelem viszszafizetése alól, hanem egy korrekt elszámolással a hitel és családi házam értéke közötti 15 millió forintot szeretném megkapni, hogy 52 évesen ne az utcára kelljen mennem a családommal együtt – panaszolta levelében Horváth Zoltán mérnök, akinek tájékoztatása szerint a Seychelle-szigeteken bejegyzett Korona Kredit Jelzálog Zrt. ellen a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) is vizsgálatot folytat.
A szigetszentmiklósi Nagy Katalintól másfél milliót követel a Magyar Jelzáloghitel Bank, miközben a havi részleteket sem tudja törleszteni – tudatta maga az érintett. – Újságíró vagyok, nincs munkám, takarítani járok, hogy ne haljunk éhen. Szégyen vagy sem, mi most félünk. Nem bírom a terhet egyedül, és nincs hová mennünk, nem látok megoldást – írta a bajba jutott anya. A szigetszentmiklósi polgármesteri hivatal pénzhiányra hivatkozva elutasította kérését, hogy az önkormányzat éljen elővásárlási jogával, ők pedig bérlőként maradhassanak az ingatlanban.
A Magyar Szociális Fórum jogi eligazításban részesítette a megkeresőket, és ügyüket a nyilvánosság elé tárta. Mint Simó Endre rámutatott, a kilakoltatások és az árverések azért folytatódhatnak Magyarországon, mert az alapprobléma megoldatlan maradt. Az árverezés új feltételeiről szóló kormányrendelet nem akadálya a további kilakoltatásoknak, és nem orvosolja az önhibájukon kívül reménytelen helyzetbe került családok helyzetét – mutat rá az MSZF, amely szerint anyagi áldozatokat is vállaló állami program híján nem akadályozható meg a tömeges eladósodás, sem pedig a további tömeges otthonvesztés.
A Korona Kredit Jelzáloghitel Zrt. is ahhoz a 12 céghez tartozik, amely ellen a legtöbb olyan panasz érkezett. A problémák felügyeleti határozattal vagy bírósági perrel orvosolhatók – tájékoztatta lapunkat Binder István, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének szóvivője. A vizsgálat a hitelbírálati szerződés megkötésétől a megállapodás felmondásáig tartó időszakot érinti. A végrehajtásokat a PSZÁF nem ellenőrzi, ennek felügyelete az adóhatóság feladata.
A főváros IX. kerületi önkormányzata is legalább száz családot lakoltat ki a szociális bérlakásokból. Erről Várkonyi Imréné, az önkormányzat lakásügyi csoportjának vezetője adott tájékoztatást a Kossuth rádióban. Mint mondta, az önkormányzat lehetővé teszi, hogy aki a végrehajtási eljárás befejezéséig a tartozását kifizeti, vagy adósságkezelési támogatást kap, annak a vagyonkezelési bizottság visszaállítja a bérleti szerződését, és ebben az esetben megszűnik a végrehajtási eljárás.
A VIII. kerületben negyven családot lakoltathatna ki az önkormányzat, de ez csak végszükség esetén következik be, két éve senki se került utcára – mondta el a kerület sajtóreferense. Szuromi Frida szerint a bajba jutott családoknak az önkormányzat adósságkezelési programot indított, így a bérlők részletfizetéssel rendezhetik tartozásukat. Az önkormányzat a saját rendeletei, jogszabályai szerint jár el, az említett családok kilakoltatásáról jogerős bírósági ítélet rendelkezik. A végzés független az április 15-én lejárt moratóriumtól, az eljárás most ért el ebbe a fázisba – közölte lapunkkal Szuromi Frida, hangsúlyozva: négy-öt éve elhúzódó ügyekről van szó, ez idő alatt nem sikerült elérni a családoknál, hogy rendezzék adósságukat. – A szociális ágazatban dolgozó munkatársaink mindent megtesznek azért, hogy ha válságba is kerül egy család, a kilakoltatás csak végszükség esetén történjen meg – tette hozzá. A sajtóreferens szerint a nehézséggel küzdőknek családmegtartó szolgáltatást nyújt az önkormányzat, ha kell, szociális munkások segítenek kihúzni a válságból a bajba jutott családot.
A fővárosiak a Hálózat Alapítványhoz is segítségért fordulhatnak. Mint Győri Péter kuratóriumi elnök tegnap a Gazdasági Rádióban elmondta, a díjhátralékosokat támogató szervezetük az utóbbi időben minden eddiginél több kérelmet kapott.
Miskolcon jelenleg 5400 önkormányzati bérlakás van, kezelésüket a MIK Miskolci Ingatlangazdálkodó Zrt. végzi. A cég nyilvántartása szerint március 31-én a hátralékosok száma elérte a 3616 főt, vagyis a bérlők kétharmada nem fizet határidőre. – A lakbérhátralék nagysága 230-260 millió forint, amelyet minden rendelkezésünkre álló eszközzel igyekszünk csökkenteni – válaszolta kérdésünkre a társaság, amely azt is közölte, hogy bérlakásépítés jelenleg nem folyik a megyeszékhelyen, s idén nem történt még kilakoltatás.
Szélsőségek. A kilakoltatásokban részt vevő cégeket általában olyan helyekre küldik, ahol már jó ideje nem fizetik a lakbért – mondta lapunknak egy neve elhallgatását kérő vállalkozó, aki szerint a lakásokban rendszerint elképesztő higiéniai állapotok uralkodnak. Az egyik lakó nem volt beszámítható, az utcán összeszedett hulladékot tárolta bedobozolva – fogalmazott a vállalkozó, hozzátéve: fél napig tartott, amíg kipakolták a mocskot, és összefogdosták a patkányokat. Ennek ellenkezőjére is akadt példa: volt olyan család, amely megvendégelte őket, sőt a bútorokat is segítette kicipelni. Előfordult, hogy egy lakó a település elit negyedében is rendelkezett egy nagyméretű saját lakással, így oda költözött át. Ha a kilakoltatottak nem tudják hová tenni az ingóságaikat, akkor azokat raktárba viszik, s az adósok egy hónapot kapnak a bútorok elszállítására. Az elszállítás a kilakoltatók feladata. Amennyiben a megadott határidőre ez nem történik meg, az ingóságok az önkormányzat tulajdonába kerülnek. Gyakorta előfordul, hogy a tulajdonosok nem jelentkeznek a holmijukért, ami azt jelzi, hogy a kilakoltatottak hajléktalanná váltak.
