Április végére eléri a 691,8 milliárd forintot az államháztartás hiánya, amely az egész évre tervezett hiány majdnem nyolcvan százalékát tesz ki, míg négy évvel korábban ez a mutató mindössze 45 százalékos volt. A Pénzügyminisztérium (PM) tegnap közölt adatai szerint a deficit ráadásul májusban tovább emelkedik, 719,4 milliárd forintra.
A tegnapi adatok ismét rávilágítanak a túl optimistán tervezett bevételekre, az alulkalkulált kiadásokra és a megcsappant tartalékokra. Noha a kormány által vártnál nagyobb hiányra a Magyar Nemzeti Bank, az Állami Számvevőszék, a Költségvetési Tanács, az Európai Bizottság és számos más kutatóintézet is felhívta a figyelmet, a pénzügyi tárca tegnap is kitartott álláspontja mellett, miszerint tartható az idei évre kijelölt 3,8 százalékos deficit, és nem indokolt az előrejelzés módosítása.
A Fidesz szerint az államháztartási hiány mértéke azt bizonyítja, hogy a költségvetés ismételten tele van trükkökkel, a jelenlegi kormány pedig kiüríti a kasszát a következő kabinet hivatalba lépéséig.
*
– Ilyen mélyről az országot gyorsan csak nagy nemzeti egység segítségével lehet kimozdítani – jelentette ki a hiányadatot hallva Szijjártó Péter, a Fidesz elnöki stábjának vezetője. A politikus a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) való tárgyalásokkal kapcsolatban elmondta: az új kabinet megalakulása után nem lesz elvesztegetni való idő, tárgyalni kell az IMF-fel, hiszen a hitelszerződés megkötése óta megváltoztak a körülmények. – A számok dinamikájából az látszik, hogy mire az új kormány átveheti az ország irányítását, addigra a kassza teljes mértékben kiürülhet – tette hozzá, hangsúlyozva, hogy ha az államkassza kiürül, és a hiánynak szinte az egésze teljesül, azt nehéz másnak minősíteni, mint vészhelyzetnek.
Oszkó Péter pénzügyminiszter tagadta, hogy rossz állapotban adnák át az államkasszát, mivel szerinte a költségvetés idei 205 milliárd forintos tartalékából 188 milliárd az új kormány rendelkezésére áll. – A jelenlegi kormány a költségvetés terén mindent megtesz annak érdekében, hogy a következő kormány számára a lehető legnagyobb tartalék maradjon, és a legnagyobb mozgástér álljon rendelkezésre. Ezért nem tartom úriemberhez méltó magatartásnak, hogy azt mondják, mindent felégettünk magunk mögött, mert éppen ezzel ellenkező történik – mondta.
A PM tegnapi adatai szerint ugyanakkor az idei bevételeknél több bizonytalanság is mutatkozik. A társasági adó esetében például az egész évre tervezett 609,3 milliárd forintból március végéig mindössze 71,1 milliárd forint folyt be, az előirányzat így biztosan nem teljesül. A múlt évben felvásároltatott zárjegyek bevétele is hiányzik az idei büdzséből: jövedéki adóból eddig 167,9 milliárd forintnyi befizetés érkezett, jóllehet egész évre innen 892,9 milliárd forintot vár a PM. A regisztrációs adó 39 milliárd forintos bevételi terve várhatóan szintén nem teljesül, nem beszélve a vagyonadóból remélt ötvenmilliárd forintról.
Még több a gond a kiadásoknál. A költségvetési szervek március végéig már elköltöttek 600,2 milliárd forintot, vagyis éves keretük több mint 32 százalékát. Hasonlóan rossz az arány az önkormányzatok finanszírozásánál: a települések támogatására szánt 1164 milliárd forintból 371 milliárd forint már elment az első negyedévben. A gyógyító-megelőző ellátásoknál szintén túlfutás várható, az éves keret 30 százalékát ugyanis már elköltötték. Az állami kezességekre is több pénzt kell majd fordítani, legalábbis a tegnapi adatok erre utalnak: az egész évre tervezett 20 milliárd forintból március végéig csaknem 8 milliárd forintot már kifizettek. A legnagyobb lyukat az eladósodott állami vállalatok finanszírozása, illetve konszolidációja ütheti a büdzsén. Az egész éves támogatásukra előirányzott 81,3 milliárd forintból a kormány 27,2 milliárd forintot már elköltött az első negyedévben, a szükségesnek tartott konszolidációt pedig nem tartalmazza az idei költségvetés.
A büdzsé tartalékai emellett erősen fogyóban vannak. Az általános tartalékból június végéig már csak 5,6 milliárd forintot lehet elkölteni, ennek oka, hogy a kabinet az időarányosnál jóval gyorsabban költekezett e forrásból. A tegnap közölt pénzügyminisztériumi adatok szerint a költségvetés adóssága tovább emelkedett, és már 19 411 milliárd forintra rúg, vagyis az adósságállomány az idei első negyedévben 446 milliárd forinttal – naponta átlagosan csaknem ötmilliárd forinttal – gyarapodott. A központi büdzsé devizaadóssága jelenleg 8746 milliárd forintot, míg a forintadósság 10 116 milliárd forintot tesz ki. Az államadósság a 2002-es kormányváltáshoz képest csaknem két és félszeresére nőtt, amelynek következtében az adósság után fizetendő kamatok változatlanul óriási terhet rónak a költségvetésre. Az idei első negyedévben 363 milliárd forintot kellett kamatokra kifizetni, az egész éves teher pedig a PM előrejelzése szerint 1107 milliárd forint lesz, csaknem annyi, mint tavaly. Térségbeli versenytársaink közül hazánknak kell a legtöbbet áldoznia kamatokra: míg mi a GDP több mint négy százalékát fordítjuk adósságszolgálatra, addig Szlovákiában ez a mutató 1,4, Csehországban 1,1, míg Lengyelországban 2,4 százalékos.
Jól profitáltak a bankok. A magyar bankok a válság ellenére is gyakorlatilag meg tudták ismételni 2008-as év teljesítményüket, és tavaly 306 milliárd forintnyi profitot könyvelhettek el, sőt idén 334 milliárd forintnyi nyereséggel kalkulálnak – derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) tegnap közzétett pénzügyi stabilitási jelentéséből. Eszerint jelentősen romlott a lakosság és a vállalkozások törlesztési képessége, így jelenleg száz lakossági hitelből kilenc bedőlésére lehet idén számítani, a vállalatoknál pedig 10,5 százalékos lehet a nem teljesítő hitelek aránya.
– A bankok pénzügyi forrásainak szűkössége már megszűnőben van, ugyanakkor kockázatot nehezen vállalnak, ami a vállalati hitelek szempontjából nagyon rossz hír – fogalmazott a jelentést ismertető tegnapi sajtótájékoztatón Nagy Márton, az MNB vezető elemzője. Leszögezte: állami garanciavállalással és a kamattámogatási konstrukciókkal lehetne javítani a vállalatok helyzetén, mivel a bankok egyelőre nem mutatnak hajlandóságot arra, hogy a cégekre vonatkozó hitelezési szigorításaikon lazítsanak. A hazai bankrendszerrel kapcsolatban elmondta: tavaly a pénzintézetek képesek voltak elnyelni a hitelezési veszteségeiket, és magas eredményt mutattak fel, sőt a saját tőkére vonatkozó mutatókon is sikerült tovább javítani.
A bankok helyzeténél ugyanakkor sokkal rosszabb képet fest a hazai gazdaság állapotáról az MNB monetáris tanácsának tegnapi közleménye, amely szerint „a magas felhalmozott adósság” Magyarországot továbbra is sérülékennyé teszi. A testület szerint a hazai kilábalás elhúzódó lesz, az állam eladósodottsága – és ezzel párhuzamosan a lakossági devizahitelek leépülése – pedig nagyon hosszú időt vesz majd igénybe. A jövőbeli gazdasági fellendüléssel kapcsolatban három kockázati tényezőt emelte ki: egyrészt a lakossági megtakarítások alacsony szintjét, a vállalati hitelezés újraindulásának bizonytalanságát, valamint azt, hogy a bankrendszer milyen gyorsan tudja majd csökkenteni a hitelezési költségeket.
origo.hu
Elképesztő: ezért támadta meg az iskolás kisfiút egy felnőtt férfi
