Az elsőfokú ítélet előtt a kérdés az volt, hogy megáll-e a vád állítása, miszerint az elkövetők bűnszervezetben követtek el csalást.
Fodor Endre bíró szerint a vádlottak magatartása megfelelt a Btk.-ban meghatározott bűnszervezet fogalmának, bár klasszikus értelemben nem alkottak maffiát a tagok. – Fehérgalléros bűnszervezet élén állt Zuschlag János – jelentette ki a bíró, aki szerint bár „slamposan és szakszerűtlenül” működtek, a költségvetést így is rendszeresen és módszeresen, hetvenszer meg tudták csapolni. A vádlottakat azért nem küldték fegyházba (ez a legszigorúbb büntetési fokozat hazánkban), mert ott általában a legsúlyosabb, személy elleni erőszakos cselekményeket elkövetők vannak, nem olyanok, akik „intellektuális síkon” követték el cselekményeiket. A bíró hangsúlyozta: Zuschlagék köreiben a normaszegés rendszeressé vált, a törvénysértéseket rutinszerűen követték el, és ez bűnözői életformának felel meg. Súlyosbító körülményként vették figyelembe, hogy az elsőrendű vádlott országgyűlési képviselőként folytatta jogellenes ügyleteit (Zuschlag MSZP-s képviselő volt, tegnap az ítélet után kizárták a pártból). Megállapították azt is, hogy a bűnszervezet üzletszerűen követte el a csalásokat, azokat a rendszeres haszonszerzés motiválta.
*
– Így van ez akkor is, ha a haszon közvetlenül nem az elkövetőknél jelentkezett, bár Zuschlagék pártbeli előremenetelét közvetve így is segítette, hogy megoldották az ifjúszocialista mozgalom finanszírozását – derült ki Fodor Endre indokolásából. A bíróság nem tudta enyhítő körülményként figyelembe venni azt sem, hogy az okozott 75 millió forintos kár nagy részét, mintegy ötvenmillió forintot megtérített Zuschlag János. Az indokolás szerint ugyanis az összeg ellenőrizhetetlen forrásból jött, Zuschlag pedig egy összehangoltan működő bűnszervezetet vezetett, így ha figyelembe vennék a kárenyhítést, akkor akár pénzmosás gyanúja miatt egy újabb eljárást is indíthatnának az exszocialista politikus ellen.
Súlyos megállapítása volt az első fokon eljáró bíróságnak, hogy a Zuschlag-üggyel összefüggésben bebizonyosodott, államtitoksértés történt, és a vádlott államtitokkal védett információkhoz jutott hozzá. – Ez azonban a bíróságon túlmutató kérdés – fejtette ki Fodor Endre. Az indokolásban elhangzott, hogy Zuschlag belügyi kapcsolatával, Lusztig Péter volt baranyai rendőrkapitánnyal folytatott lehallgatott telefonbeszélgetéseinek rendkívül súlyos megítélés alá kell esniük. Lusztig (aki egyébként szintén szocialista országgyűlési képviselő volt) szerepe ugyanis a bizonyítékok alapján nem tekinthető légből kapottnak. Lamperth Mónika belügyminiszter volt kabinetfőnöke a nyomozás kezdetén Zuschlag Jánosék kérésére elmondta, hogy szólni fog az ügy elsimítása érdekében az illetékes megyei rendőrfőkapitánynak (később Király Ferencet le is váltották a Bács-Kiskun megyei rendőrség éléről). A tárgyaláson kiderült az is, hogy a titkosszolgálatok nem adták át az összes jegyzőkönyvet, amely Lusztig és Zuschlag között folytatott telefonbeszélgetések alapján készült. Lusztig Péter egyébként korábban a BM III/I-es hírszerző csoportfőnökségén dolgozott. A volt főrendőr nem tett vallomást a bíróságon államtitokra hivatkozva, az ügyben ugyanis a Központi Nyomozó Főügyészség is vizsgálódott, ennek eredményei és tárgya azonban minősített adat.
Az államtitoksértés gyanúja miatt kihallgatták Szilvásy György volt titkosszolgálati minisztert is, akitől az ügy jellege miatt a bíróság egyébként sem remélt különösebb nyíltságot. Fodor Endre szerint mindenesetre a politikus nyilatkozatának – miszerint az ügyészségtől tudhatott Zuschlag arról, hogy lehallgatják – csekély a valószínűsége.
A büntetőeljárás másodrendű vádlottja, Lados István, Zuschlag volt személyi titkára a kiszabható büntetés minimumát kapta, ez ebben az esetben két év börtönt jelent. A fiatalember a nyomozás során végig együttműködött a hatósággal és segítette a felderítést, vallomása hiteles volt. Katus Ferenc volt kiskunhalasi szocialista képviselő öt és fél évet kapott, ám az előzetesben lévő férfival szembeni kényszerintézkedést feloldották, így tegnap, két és fél év után, hazamehetett. Őri András negyedrendű vádlott viszont súlyos hibát követett el, ő ugyanis nem jelent meg a tárgyaláson, és telefonon is elérhetetlen volt. A férfi ellen emiatt elfogatóparancsot adtak ki és kezdeményezték előzetes letartóztatását, mert a bíróság úgy értékelte, hogy Zuschlag másik asszisztense kivonta magát az eljárás alól. Őri egyébként négy év börtönt kapott. Valószínűsíthető, hogy ha megjelenik Kecskeméten, továbbra is szabadlábon védekezhetett volna, így azonban körözik. Letöltendő börtönbüntetésre ítélték Krausz Csaba volt XI. kerületi MSZP-s képviselőt (három év), Marsovszky Balázst, a Fiatal Baloldal volt fővárosi elnökét (két év négy hónap), Kullai Tamás volt kecskeméti szocialista képviselőt (három év négy hónap) és Prácsér Lászlót (egy év négy hónap), aki egy ifjúsági ernyőszervezet vezetője volt. Ők még feltételesen sem kerülhetnének szabadlábra, ha a Szegedi Ítélőtábla is egyetért az elsőfokú ítélettel. Mindannyiuk esetében mellékbüntetésként vagyonelkobzást is elrendelt az első fokon eljáró bíróság. Három vádlottra felfüggesztett börtönbüntetést javasoltak, míg öt vádlottal szemben pénzbüntetés kiszabását indítványozták. A tizenhatodrendű vádlottat felmentették, az ítélet ellen az ügyészség sem fellebbezett, így az jogerőre emelkedett. A vád Lados István esetében nem, a többieknél azonban súlyosbításért fellebbezett, míg a védelem enyhítést kért, ezért ezek az ítéletek nem jogerősek.
origo.hu
Szavaztak az olvasók: ez Magyar Péter legbotrányosabb kijelentése
