Jobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.Oroszország és Ukrajna hétfőn végrehajtotta az első hadifogolycserét – ez annak a megállapodásnak a része, amely a hétvégén még bizonytalannak tűnt. A fogolycseréről, valamint az elesettek holttestének hazaszállításáról szóló egyezség volt az egyetlen kézzelfogható eredménye a tárgyalásoknak – írja a France 24.
Ma megkezdődött a csere, amely a következő napokban több szakaszban folytatódik
– közölte Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a közösségi médiában.
Képeket tettek közzé örvendező, egymást ölelő katonákról, akik ukrán zászlóba burkolózva tértek haza.
A most hazahozottak között vannak sebesültek, súlyosan sérültek, és 25 év alatti fiatalok is
– tette hozzá Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, azonban arról,
hogy mi lesz a sorsa az elesett ukrán katonák holttestének – amelynek átvételét visszautasította – mélyen hallgatott.
Az orosz védelmi minisztérium megerősítette, hogy a fogolycsere a június 2-án Isztambulban megkötött megállapodások részeként történt. Egyik fél sem közölt pontos számokat a szabadon engedett foglyokról. A korábbi bejelentések szerint azonban több mint ezer hadifogoly lehet érintett – ez a háború eddigi legnagyobb ilyen akciója.
A csere azonban a hétvégén problémákba ütközött, amikor Moszkva és Kijev egymást hibáztatta a késlekedésért és az akadályozásért.
Zelenszkij vasárnap piszkos politikai játszmával vádolta Oroszországot, mondván: Moszkva nem tartja be a megállapodást, amely szerint minden fogságba esett, beteg, sebesült vagy 25 év alatti katonát szabadon kellene engedni.
Oroszország ezzel szemben azt állítja, – ahogyan arról a Magyar Nemzet is beszámolt – hogy Ukrajna nem hajlandó visszavenni a halott katonák holttesteit – jelenleg mintegy 1200 holttestet tárolnak hűtőkocsikban a határ közelében.
Az orosz invázió 2022-ben kezdődött, és a második világháború óta a legnagyobb európai konfliktust idézte elő. Több millió ember menekült el, Kelet- és Dél-Ukrajna nagy része romokban hever.
Donald Trump amerikai elnök nyomására három év után újra közvetlen tárgyalások kezdődtek Moszkva és Kijev között, de a megállapodás továbbra is várat magára.
A június 2-i isztambuli megbeszéléseken Oroszország azt követelte, hogy Ukrajna vonja vissza csapatait az orosz ellenőrzés alatt álló területekről, ismerje el öt ukrán régió annektálását, és mondjon le a nyugati katonai támogatásról.
Ezzel szemben Kijev teljes tűzszünetet és egy csúcstalálkozót szeretne Zelenszkij, Putyin és Trump részvételével, hogy megtörjék a patthelyzetet.
Zelenszkij üdvözölte ugyan a hadifogolycserét, de múlt héten kijelentette, hogy értelmetlen a jelenlegi orosz delegációval tárgyalni, amely szerinte nem képes tűzszüneti megállapodást kötni. Egy alkalommal a delegáció tagjait üres fejűeknek nevezte.
Miközben a diplomáciai törekvések elakadtak, a harcok tovább fokozódtak. Oroszország vasárnap közölte, hogy csapatai először hatoltak be a keleti Dnyipropetrovszk régióba, amely eddig nem volt Moszkva területi követeléseinek része. A lépést potenciális áttörésként értékelik.
Kijev légiereje szerint Oroszország hétfőre virradó éjjel rekordszámú, 479 drónt vetett be, amivel eddig nem látott támadást intézett Ukrajna ellen.
Oroszország közölte, hogy a Rivne régióban, Dubno falu közelében lévő katonai repülőteret támadta megtorlásként az Ukrajna által június 1-jén végrehajtott dróntámadásért, amely orosz katonai repülőgépeket semmisített meg több ezer kilométerre a frontvonaltól.
Kijev vállalta a felelősséget egy orosz elektronikai gyár elleni éjszakai támadásért is, amely – állítása szerint – drónalkatrészeket gyártott. Orosz tisztviselők szerint a gyár a támadás után ideiglenesen leállította a termelést.
Fotó: Egy videó képernyőképe az első csoport 25 év alatti katonáit mutatja a múlt héten Moszkvában és Kijevben kötött megállapodás alapján végrehajtott nagyszabású csereprogram első fordulójában (Fotó: AFP)
Brüsszel véleményére senki nem kíváncsi.
Esetleges agresszió visszaszorítása a cél.
Az orosz csapatok megbontották az ukrán védelmet a Donyecki területen, miközben pénteken Putyin és Trump Alaszkában találkozik, hogy a háború lezárásáról tárgyaljanak.
A tartományi kormány szerint nem lehet egyértelmű következtetéseket levonni.
Brüsszel véleményére senki nem kíváncsi.
Esetleges agresszió visszaszorítása a cél.
Az orosz csapatok megbontották az ukrán védelmet a Donyecki területen, miközben pénteken Putyin és Trump Alaszkában találkozik, hogy a háború lezárásáról tárgyaljanak.
A tartományi kormány szerint nem lehet egyértelmű következtetéseket levonni.
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
Esetleges agresszió visszaszorítása a cél.
Az orosz csapatok megbontották az ukrán védelmet a Donyecki területen, miközben pénteken Putyin és Trump Alaszkában találkozik, hogy a háború lezárásáról tárgyaljanak.
A tartományi kormány szerint nem lehet egyértelmű következtetéseket levonni.
Többen estek neki egy férfinak Luckban.
Zelenszkij mindent megtesz a béke megakadályozása érdekében.
Megvétózta az ukránpárti nyilatkozatot a miniszterelnök.
Jelentős változásk történtek az elmúlt évtizedben.
A SOTE tanulmánya szerint ha csak kevesebb mint öt évig szed valaki fogamzásgátó tablettát, már akkor is 34 százalékkal csökken a méhrák kialakulásának kockázata.
Esetleges agresszió visszaszorítása a cél.
Az orosz csapatok megbontották az ukrán védelmet a Donyecki területen, miközben pénteken Putyin és Trump Alaszkában találkozik, hogy a háború lezárásáról tárgyaljanak.
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.
Orosz–ukrán háború
