Fogolycsere Moszkva és Kijev között

Ukrajna és Oroszország hadifoglyokat cserélt egy olyan megállapodás részeként, amely – Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerint – a következő napokban több szakaszban folytatódik. Ez a fogolycsere volt az egyetlen kézzelfogható eredménye a június eleji béketárgyalásoknak, amelyek során más kérdésekben nem sikerült megegyezésre jutni. Zelenszkij ugyan üdvözölte a hadifoglyok hazatérését, de az Ukrajna által visszautasított elesett katonák holttesteiről nem tett említést.

2025. 06. 10. 7:59
Egy videó képernyőképe az első csoport 25 év alatti katonáit mutatja a múlt héten Moszkvában és Kijevben kötött megállapodás alapján végrehajtott nagyszabású csereprogram első fordulójában Fotó: RUSSIAN DEFENSE MINISTRY Forrás: ANADOLU
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Oroszország és Ukrajna hétfőn végrehajtotta az első hadifogolycserét – ez annak a megállapodásnak a része, amely a hétvégén még bizonytalannak tűnt. A fogolycseréről, valamint az elesettek holttestének hazaszállításáról szóló egyezség volt az egyetlen kézzelfogható eredménye a tárgyalásoknak – írja a France 24.

Megtörtént a fogolycsere Moszkva és Kijev között (Fotó: MAX KISHKA / ANADOLU)
Megtörtént a fogolycsere Moszkva és Kijev között (Fotó: Anadolu/Max Kishka)

Zelenszkij: Megkezdődött a fogolycsere

Ma megkezdődött a csere, amely a következő napokban több szakaszban folytatódik

 – közölte Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a közösségi médiában.

Képeket tettek közzé örvendező, egymást ölelő katonákról, akik ukrán zászlóba burkolózva tértek haza.

A most hazahozottak között vannak sebesültek, súlyosan sérültek, és 25 év alatti fiatalok is

– tette hozzá Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, azonban arról,

hogy mi lesz  a sorsa az elesett ukrán katonák holttestének – amelynek átvételét visszautasította – mélyen hallgatott.

Az orosz védelmi minisztérium megerősítette, hogy a fogolycsere a június 2-án Isztambulban megkötött megállapodások részeként történt. Egyik fél sem közölt pontos számokat a szabadon engedett foglyokról. A korábbi bejelentések szerint azonban több mint ezer hadifogoly lehet érintett – ez a háború eddigi legnagyobb ilyen akciója. 

A csere azonban a hétvégén problémákba ütközött, amikor Moszkva és Kijev egymást hibáztatta a késlekedésért és az akadályozásért.

 Zelenszkij vasárnap piszkos politikai játszmával vádolta Oroszországot, mondván: Moszkva nem tartja be a megállapodást, amely szerint minden fogságba esett, beteg, sebesült vagy 25 év alatti katonát szabadon kellene engedni.

Oroszország ezzel szemben azt állítja, – ahogyan arról a Magyar Nemzet is beszámolt – hogy Ukrajna nem hajlandó visszavenni a halott katonák holttesteit – jelenleg mintegy 1200 holttestet tárolnak hűtőkocsikban a határ közelében.

Értelmetlen tárgyalni 

Az orosz invázió 2022-ben kezdődött, és a második világháború óta a legnagyobb európai konfliktust idézte elő. Több millió ember menekült el, Kelet- és Dél-Ukrajna nagy része romokban hever.

Donald Trump amerikai elnök nyomására három év után újra közvetlen tárgyalások kezdődtek Moszkva és Kijev között, de a megállapodás továbbra is várat magára.

A június 2-i isztambuli megbeszéléseken Oroszország azt követelte, hogy Ukrajna vonja vissza csapatait az orosz ellenőrzés alatt álló területekről, ismerje el öt ukrán régió annektálását, és mondjon le a nyugati katonai támogatásról.

Ezzel szemben Kijev teljes tűzszünetet és egy csúcstalálkozót szeretne Zelenszkij, Putyin és Trump részvételével, hogy megtörjék a patthelyzetet.

Zelenszkij üdvözölte ugyan a hadifogolycserét, de múlt héten kijelentette, hogy értelmetlen a jelenlegi orosz delegációval tárgyalni, amely szerinte nem képes tűzszüneti megállapodást kötni. Egy alkalommal a delegáció tagjait üres fejűeknek nevezte.

Újabb harcok a fronton 

Miközben a diplomáciai törekvések elakadtak, a harcok tovább fokozódtak. Oroszország vasárnap közölte, hogy csapatai először hatoltak be a keleti Dnyipropetrovszk régióba, amely eddig nem volt Moszkva területi követeléseinek része. A lépést potenciális áttörésként értékelik.

Kijev légiereje szerint Oroszország hétfőre virradó éjjel rekordszámú, 479 drónt vetett be, amivel eddig nem látott támadást intézett Ukrajna ellen.

Oroszország közölte, hogy a Rivne régióban, Dubno falu közelében lévő katonai repülőteret támadta megtorlásként az Ukrajna által június 1-jén végrehajtott dróntámadásért, amely orosz katonai repülőgépeket semmisített meg több ezer kilométerre a frontvonaltól.

Kijev vállalta a felelősséget egy orosz elektronikai gyár elleni éjszakai támadásért is, amely – állítása szerint – drónalkatrészeket gyártott. Orosz tisztviselők szerint a gyár a támadás után ideiglenesen leállította a termelést.

Fotó: Egy videó képernyőképe az első csoport 25 év alatti katonáit mutatja a múlt héten Moszkvában és Kijevben kötött megállapodás alapján végrehajtott nagyszabású csereprogram első fordulójában (Fotó: AFP)

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.