A Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (Magosz) 2006. október 24-én a rendőrségen bejelentette: élve a gyülekezés alkotmányban rögzített jogával, békés demonstrációt szervez a fővárosi Kossuth térre. A szervezők négy-ötezer emberre, s nagyjából hatszáz traktorra számítottak. A gazdák olyan ügyek miatt emelték volna fel a szavukat, amelyekről az agrártárca akkori irányítói nem voltak hajlandók velük egyeztetni. Demszky Gábor és az MSZP–SZDSZ-es többségű fővárosi közgyűlés azonban elejét vette a tüntetésnek: 2006. október 26-án módosította a budapesti közterületek használatáról szóló önkormányzati rendeletet.
*
Ebben előírta, hogy területfoglalási engedélyt kell kérni, ha egy rendezvény helyszínén színpadot, hangosító eszközöket helyeznek el, valamint ha a megmozdulás területén valamely járművel parkolni kívánnak. Vagyis a gazdák traktorai is csak efféle engedéllyel állhattak volna a Parlament épülete előtt. (A Kossuth tér egyébiránt ekkor, az őszödi beszéd kiszivárgása után – a rendőrség intézkedése nyomán – műveleti területnek számított.)
A rendelet módosítását azzal indokolták, hogy a megmozdulások a városképet érdemben befolyásolják, s Budapest életében nagy jelentőséggel bírnak. Ezért kell területfoglalási engedélyhez kötni a pódium és a hangosító berendezések felállítását, valamint járművek parkolását.
Az Alkotmánybíróság korábban megállapította, hogy a színpadok és hangfalak a politikai rendezvények szükségszerű kellékei, azok elhelyezését önkormányzati rendelet nem korlátozhatja, nem kötheti semmilyen hozzájáruláshoz. A testület döntésében azt mondta ki: a Fővárosi Közgyűlés alkotmányellenesen kötötte engedélyhez, hogy a megmozdulások helyszínén járművek álljanak. A bírák kifejtették: véleménynyilvánításnak minősül, ha a rendezvényen meghatározott tartalmú közlést továbbítanak a résztvevőknek vagy másoknak. A gyülekezési törvény pedig védi a legkülönfélébb, akár rendhagyó csoportos megmozdulásokat és véleménynyilvánításokat is. Önkormányzati rendelet nem egészítheti ki a gyülekezési törvényben foglalt jogi feltételeket, a Fővárosi Közgyűlés a gyülekezést mint alkotmányos szabadságjogot nem korlátozhatja.
Budai Gyula, a jogszabályt az Alkotmánybíróság előtt megtámadó Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének igazgatója lapunknak nyilatkozva elmondta: igazolódott álláspontjuk, ami egyébként teljesen nyilvánvaló volt, hiszen a Fővárosi Közgyűlés rendelettel nem módosíthat, nem írhat felül egy magasabb szintű jogszabályt. Márpedig – tette hozzá Budai Gyula – ebben esetben a gyülekezési jogot szabályozó törvényt a közgyűlés önkormányzati rendelettel igyekezett megváltoztatni, vagyis a Demszky vezette grémium törvényellenesen járt el.
