– Előzetesen semmilyen információja nem volt a Honvédelmi Minisztériumnak (HM) az izraeli katonai gépek érkezésével kapcsolatban, Szekeres Imre vizsgálatra kérte a kormányfőt – közölte Bocskai István, a HM szóvivője csütörtök délelőtt az MTI-vel.
– A Magyar Honvédség tudott az izraeli gépek érkezéséről, folyamatosan ellenőrizték a légteret – mondta Szekeres Imre honvédelmi miniszter tegnap a parlament honvédelmi bizottságának rendkívüli ülésén.
Egy 2004-es kormányrendelet szerint a katonai és a polgári titkosszolgálatokat is értesíteni kellett volna arról, hogy Izrael katonai felderítőgépek berepülésére kért engedélyt a magyar hatóságoktól, ez nem történt meg – derült ki a parlament honvédelmi és rendészeti bizottságának tegnapi ülésén. Vágó József, a Nemzeti Közlekedési Hatóság (NKH) légiközlekedési igazgatója elmondta, a vonatkozó szabályokat 2004 óta nem tartják be, a szolgálatokat esetlegesen értesítik berepülésekről. Az nem derült ki, kik azok, akik eldöntik, mikor van erre nemzetbiztonsági szempontból szükség. Az igazgató szavaiból kiderült: volt rá példa, hogy különböző légi eseményekről tájékoztatták a titkosszolgálatot, ám onnan semmilyen visszajelzést nem kaptak. Vágó hangsúlyozta, tegnap óta szabályszerűen tájékoztatják a titkosszolgálatok vezetőit a repülési kérelmekről.
– Egyértelmű, hogy nem tartották be a jogszabályokat. Annak kiderítésére, hogy ezért ki a felelős, vizsgálat indult – közölte Hónig Péter közlekedési miniszter, aki szerint rossz a jogszabályi környezet, és az állami szervezetek a maguk által kitaposott ösvényeken intézik a dolgokat. Lázár János, a bizottság fideszes elnöke szerint az NKH vezetői és a saját lemondását is meg kell fogalmaznia a miniszternek.
A Negevből jöttek
Az izraeli nagykövetség március 1-jén kért a légierő két gépére belépési engedélyt, amelyet a Külügyminisztérium, az NKH és a repülőtér operatív központjának bevonásával nyolc óra alatt megkaptak. Az engedély négy napra szólt. A felderítő- gépek március 17-én a Negev-sivatagban szálltak fel, Törökország, Bulgária és Románia érintésével érkeztek Magyarországra, háromperces csúszással. Ferihegyen átstartoltak a kifutópálya felett, majd elindultak visszafelé, és a bolgár Várna városa felett is hasonló gyakorlatot végeztek. Az említett NATO-tagországok úgy adták ki a repülési engedélyt, hogy a fedélzeten nem lehettek fegyverek, s nem használhattak felderítő- és informatikai eszközöket. A magyar hatóságoknak – legalább is a tegnap közöltek alapján úgy tűnik – ilyen megkötése nem volt. Tóth Károly, a szakbizottság MSZP-s tagja szerint az népmesei motívumnak tekinthető, hogy hazánk felett bekapcsolhatták hírszerzési eszközeiket. Tóth szerint ugyanakkor a kormánynak döntéseket kellett volna hoznia, mivel szabályszegés történt. Keleti György, a bizottság szocialista alelnöke kiemelte: ha az ország légterébe egy nem szövetséges tagország ilyen gépe érkezik, az biztonsági kockázatot jelent, és a „Honvédelmi Minisztérium illetékes szerveit értesíteni kellett volna”.
Szekeres Imre honvédelmi miniszter elmondta, a jelenlegi szabályok szerint a tárcát nem kell értesíteni ilyen ügyben, a katonai felderítést és hírszerzést azonban igen. Kiderült az is, hogy 2006 novemberében a második Gyurcsány-kormány indítványára egy salátatörvénnyel (ebben agrár- és közigazgatási hivatalok megszüntetését is elrendelték) szüntették meg a katonai légiirányítási hatóságot, ahol megfelelő kockázatelemzés folyt a berepülésekkel kapcsolatban. Szekeres javasolta, hogy az új kormány fontolja meg a szervezet visszaállítását. Hozzátette ugyanakkor, hogy a légtérellenőrző ezred figyelte a kémgépeket, és rögzítette a mozgásukra vonatkozó adatokat. Ezt tette a NATO és az Eurocontrol is. Szekeres és a tárca korábban azt állította, hogy a HM-nek fogalma sem volt a berepülésről, ezért is kezdeményezett vizsgálatot Bajnai Gordon miniszterelnök. Mivel az előzetesen leadott repülési terv szerint repültek, nem volt szükség a légvédelem közbelépésére – mondta a miniszter, aki szerint kellemetlen Orbán Viktor nyilatkozata, hogy a honvédség nem ellenőrzi a légteret, s hogy a gépeket le kellett volna kényszeríteni, vagy kiszorítani a légtérből. Kifejtette, 2009-ben 722 állami és katonai kezdeményezésre történt berepülés nem NATO-tagországok részéről, s ebből húsz kérelem érkezett Izraelből.
Gál Zoltán képben van
Gál Zoltán (MSZP) úgy vélte, az „indokolatlan hisztériakeltés” Izraelnek szól. A képviselő szerint „formai jogszabálysértés történt” az engedélyezéskor. Gál rákérdezett arra is, hogy ebben a technológiai világban, amikor katonai műholdakkal mindent lehet ellenőrizni, milyen fenyegetést jelent egy felderítőgép, mire használják ezeket. Tömböl László vezérkari főnök felvilágosítása szerint ezeket a repülőket adat- és információforgalom ellenőrzésére szokták bevetni. Ebből a szempontból is biztonságban volt az ország – hangsúlyozta a tábornok. Tömböl elmondta, a gépek nagy távolságú navigációs gyakorlórepülést hajtottak végre. Két repülőtéren gyakorolták a „bejöveteli eljárást”, amellyel sem polgári, sem katonai gép nem tud információt szerezni – vélte a vezérkari főnök. A kémgépek berendezéséről azonban a vendégek sem tudtak felvilágosítást adni. A külügyminisztériumi vizsgálat annyit állapított meg, hogy nem voltak „veszélyes” anyagok és eszközök a Magyarországra berepülő izraeli gépeken.
Áttekintendő a gyakorlat
Morvai Krisztina, a Jobbik EP-képviselője tanácskozási joggal vett részt az ülésen. Jelezte, hogy feljelentést tesz hazaárulás és hűtlenség miatt ismeretlen tettes ellen a gépek repülése miatt.
Egy nappal azután, hogy a Magyar Nemzet munkatársa, Zord Gábor lefotózta az izraeli gépeket Ferihegy fölött, március 18-án Juhász Gábor a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat irányító tárca nélküli miniszter összehívta a nemzetbiztonsági kabinetet a légtérben történt berepülés körülményeinek feltárására. A testület megállapította, hogy Izrael a nemzetközi jog szerint is jogszerűen járt el, Magyarország biztonságát nem veszélyeztették, a hazai szabályozás, s a gyakorlat azonban áttekintendő. Bizottságot hoztak létre, amelyet Iváncsik Imre a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok irányításában részt vevő államtitkár vezet. A munkában részt vesz a Külügyminisztérium, a HM és a Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium államtitkára. Feladatuk, hogy meghatározzák az esetleges mulasztással kapcsolatos személyi felelősséget, és pontosítsák a szabályozást.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!