Az elmúlt években a környezetvédelmi hatóság mindöszsze „jóindulatból” újította meg időről időre a pécsi, Mecsek-oldali állatkert működési engedélyét. Az elavult, évtizedekkel korábbi technológiával megépített park ugyanis a város vízbázisa felett helyezkedik el, és ezt veszélyezteti is, mivel az építtetők nem gondoskodtak a megfelelő szigetelésről. A zöldhatóság a környezetvédelmi hiányosság miatt többször meg is bírságolta a létesítményt, és mindössze 2011-ig adott engedélyt a működésére.
A gondok miatt a kert áttelepítése többször is szóba került az elmúlt évtizedben, de az ügy 2008-ban vált igazán sürgetővé. Az előző városvezetés úgy döntött: ha meglesz a pénz, Pécs–Árpádtetőre költöztetik át a parkot egy 16 hektáros erdőterületre. Az elképzelés megvalósítását azonban már az új, fideszes irányítás vette kézbe, és a regionális operatív programra tavaly beadott pályázatot támogatandónak ítélte meg.
Szatyor Miklós, az állatkert igazgatója közölte: nincs sok példa arra, hogy egy egész parkot teljes egészében áttelepítsenek, ugyanakkor a hurcolkodásnak nem lesznek jelentős költségei, s csupán egy-két nagyobb állat esetében jelent majd a költözés kicsivel nagyobb kihívást. Kiemelte: az új park megtervezésekor az a cél vezérelte őket, hogy egy környezetkímélő, zöldállatkertet építsenek fel. Egy ilyen létesítmény szerepe ugyanis ma a környezettudatos gondolkodásra való nevelés is, így ennek a szempontnak megfelelően lehetőség szerint a legnagyobb mértékben meg kívánják őrizni az erdőborítást a területen. Emellett napkollektorokat helyeznek majd el az épületen, illetve faaprítékkal fűtik az állatkert biomasszakazánjait. A tervek szerint részben föld alatti, úgynevezett eleven iszapos rendszerrel tisztítanák meg a szennyvizet, részben pedig gyökérzónás eljárást alkalmaznának. Ez utóbbi a gyakorlatban kisebb tavak létrehozását jelenti – nádasokkal, apró szigetekkel. Az így megtisztított szennyvizet visszaforgatnák, s azt mosásra is felhasználnák.
Az új pécsi állatkertben az állatokat tematikusan, földrészek szerint mutatják majd be a jelenlegi állományra alapozva, de a mostaninál jóval nagyobb teret adva az állatoknak. Így a kifutók a jogszabályokban előírtakhoz képest négyszer-ötször nagyobbak lesznek. A biztonsági előírásokat szem előtt tartva – ahol ez lehetséges lesz – csökkentik a látogatók és az állatok közötti vizuális akadályokat, azaz a rácsozat méretét. Az ötven százalékban támogatott beruházásban ugyanekkora mértékű önerőt is elő kell teremteni. A város fideszes alpolgármestere, Nagy Csaba szerint ehhez több megoldás is szóba jöhet, például ingatlanértékesítésből származó forrásból, vagy a Magyar Fejlesztési Bank kedvező kamatozású hiteléből is van mód az összeg megszerzésére. Erről hamarosan dönthet a pécsi közgyűlés, így már nyáron aláírhatják a támogatási szerződést, ezt követően pedig két év van a használatbavétel engedélyeztetésére.

Eltűnt pásztói nőt keres a rendőrség