A rossz kormányzati gazdaságpolitika a hibás azért, hogy a hitellel rendelkezők nehéz helyzetbe kerültek – közölte Csányi Sándor, az OTP Bank elnök-vezérigazgatója a Hír TV Kontraszt című műsorában. Elmondta: amikor a devizahitelesek öt évvel ezelőtt a kölcsönt felvették, a forint árfolyama az euróhoz képest 230 és 250 forint körül ingadozott, ma pedig 270 forint fölött van. Emiatt megnőtt a tartozás összege forintban kifejezve. – Ez egyértelműen annak a hibája, hogy az elmúlt években felelőtlen költségvetési gazdálkodás folyt – jelentette ki Csányi Sándor. Hozzátette: a tíz százalék körüli államháztartási hiány miatt megingott a Magyarországhoz és a magyar fizetőeszközhöz fűződő bizalom, ezért gyengült az árfolyam és nőtt a forintban kifejezett adósság.
Csányi szerint a bankrendszer nem okolható azért, hogy a szocialista kormány bevezette a lakáscélú devizahitelek állami támogatását, míg korábban csak a forinthiteleket támogatta. – A kormány ösztönözte a devizahitelt, rossz gazdaságpolitikát, költségvetési politikát és monetáris politikát folytatott – mondta az OTP elnök-vezérigazgatója, hozzátéve, ha nem lett volna erősen túlértékelve a forint, amikor felvették az adósok a hitelt, akkor kétszer is meggondolhatták volna, hogy forintban vagy devizában adósodjanak el.
Az elnök-vezérigazgató szerint a jegybank is hibázott. A Magyar Nemzeti Bank feladata nem lehet kizárólag a forint értékállóságának a védelme, együtt kell működnie a mindenkori kormánnyal a gazdaság fejlődésének érdekében is. Az inflációkövető monetáris politika rendkívül erős forintot eredményezett – mondta. Szerinte bizonyos mértékig a gyenge forint elviselhető a devizahitelesek számára, ugyanakkor hatékonyan ösztönzi a gazdaságot is. Számításaik szerint a háromszáz forint és a fölötti euróárfolyam már feltehetőleg a gazdaság csökkenését okozza, míg egy 285–290 forintos árfolyam pozitív hatással van a gazdaságra. Mint mondta, az arany középutat kell megtalálni.
Csányi szerint jelenleg nem lehet a lakossági devizahiteleket forinthitelekre váltani, mert a mostani viszonyok között mintegy húsz százalékkal, 230 milliárd forinttal nőne meg a lakosság egyévi hiteltörlesztési terhe. Ennek oka, hogy a kamatkülönbözet miatt jelentősen emelkednének a törlesztőrészletek – tette hozzá.
A külföldi fizetőeszközökben jegyzett hitelek elharapódzása egyébként nem csak nálunk okoz sok fejfájást a hatóságoknak és az adósoknak. Az Osztrák Pénzpiaci Felügyelet (FMA) sem nézi jó szemmel a devizahitelezést, ezért arra biztatja az osztrák bankokat, hogy hagyjanak fel az ebbe a típusba tartozó kölcsönök folyósításával Kelet-Európában – tudta meg a távirati iroda. Klaus Grubelnik FMA-szóvivő tegnap közölte: ez a lépés lényegében a márciusban az ausztriai lakossági hitelekre bevezetett feltételek érvényesítését jelenti mindazon országokban, ahol osztrák pénzintézetek működnek. – Úgy kell végrehajtani a hitelek csökkentését, hogy ne kerüljön veszélybe a gazdasági fellendülés – tette hozzá Grubelnik. Az FMA felhívása ugyanakkor nem kötelező, de a bankok jelezték, hogy tartják magukat hozzá.
Az FMA márciusban szigorította meg Ausztriában a lakossági devizahitelezést. Leszögezte, hogy a külföldi fizetőeszközben felvett hitel csak olyan esetekben nyújtható, amikor az ügyfél az adott devizában kapja a jövedelmét, illetve ha megfelelő összegű megtakarítása van abban a pénznemben. A tudósításban az is szerepel, hogy a megállapodás a lakossági ügyfelek mellett azokra a kis- és közepes vállalkozásokra is kiterjed, amelyeknek nem euróalapú a jövedelme.
origo.hu
Telitalálat volt a hatos lottón, 110 millió a nyeremény
