Athén bankokat perelne. Görögország pert fontolgat olyan amerikai bankok ellen, amelyeknek szerepük lehetett az ország pénzügyi helyzetének romlásában, és magatartásukkal hozzájárulhattak az adósságválság kialakulásához. Jeórjiosz Papandreu görög kormányfő a távirati iroda tudósítása szerint elmondta: a görög parlament által indított, a krízis okairól szóló vizsgálat után fognak dönteni arról, hogy bírósági úton fellépjenek-e amerikai pénzintézetekkel szemben. A görög kezdeményezés egyébként nem egyedülálló, más országokban, például az Egyesült Államokban is zajlanak hasonló vizsgálatok az esetleges pénzügyi visszaélésekkel, az átláthatóság hiányával kapcsolatban. Amerikai pénzügyi megfigyelők rámutattak: Papandreu közlése az amerikai bankok elleni peres eljárásról kísérletnek tűnik a felelősség áthárítására. Ugyanakkor feltételezhető, hogy spekulánsok ki akarták használni a helyzetet, nyerészkedve a görög költségvetési válságon.
Hatalmas viták dúltak az elmúlt években az eurózónához való csatlakozásról. Főként a balliberális közgazdászok voltak azok, akik a közös uniós valuta minél gyorsabb bevezetése mellett kardoskodtak, míg az alternatív iskolák képviselői azt a korábban eretnekségnek számító tételt hangoztatták, hogy kétszer is meg kell gondolnunk, lemondjunk-e a forintról. Az utóbbi hetek eseményei azt erősítik, hogy inkább az első csoportba tartozó szakembereknek nem volt igazuk. Úgy tűnik, kifejezetten szerencsésnek mondhatjuk magunkat, például azért, mert kívülállóként nekünk nem kell részt vállalnunk az eurózóna „gyengélkedőinek” megmentéséből.
*
A ránk eső rész egyébként csillagászati összeg, 3200 milliárd forint lenne – közölte lapunkkal Róna Péter közgazdász. Szlovákia velünk ellentétben már a saját bőrén tapasztalhatja az „elit klubhoz” tartozás hátrányait, északi szomszédunknak ugyanis 4,5 milliárd euróval kell beszállnia a mentőakcióba.
Csak az arányok érzékeltetése végett érdemes megjegyezni: ez az összeg az ország GDP-jének a 12 százalékát teszi ki. Róna Péter úgy látja, hogy a közös fizetőeszköz nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Nemhogy segítette volna az országok integrációját, kifejezetten hátráltatja azt. – Hatalmas különbségek vannak a zóna államai között. Amennyiben a gazdagabb országok nem hajlandók finanszírozni a többiek veszteségeit, vagyis nem lesz fiskális újraelosztás az eurózónában, a közös fizetőeszköz nem húzza sokáig – közölte a szakember. Róna Péter úgy gondolja, hazánk számára sokkal célravezetőbb lenne, ha a visegrádi országokkal összefogva alakítanánk ki egy valutauniót. Vagyis Lengyelország, Csehország és Szlovákia Magyarországgal karöltve, saját fizetőeszközt vezethetne be. – Ez a megoldás egyébként nem csak a mi régiónkban lenne kivitelezhető – állítja Róna. A jelenleginél kisebb zónák már működőképesek lehetnének. A skandináv államok és a déli országok például szintén megalkothatnák a saját pénzüket. A közgazdász szerint a legnagyobb hiba, amit az EU elkövethet, az az, ha megpróbálja szankciókkal sújtani a lemaradó országokat. A büntetések ugyanis még kiszolgáltatottabbá teszik ezeket a gazdaságokat.
Az Európai Bizottság ugyanakkor éppen azzal van elfoglalva, hogy rövidebb pórázra szoktassa a közös fizetőeszközt használó országokat, elkerülendő az újabb és újabb krízisek kialakulását. Jean-Claude Trichet, az Európai Központi Bank (EKB) elnöke a napokban kijelentette: nincs kétség afelől, hogy „a gazdaság a legnehezebb helyzetben van a második – de lehet, hogy az első – világháború óta”. Ennek megismétlődésétől tartva a bizottság az eddiginél szigorúbb szankciók bevezetését helyezte kilátásba azon országok számára, amelyek megszegik a zóna szabályait, például tovább nyújtózkodnak, mint ameddig a takarójuk engedi. José Manuel Durao Barroso, a testület elnöke szerint szankciók nélkül a rendszer nem lehet kellően sikeres, ám Olli Rehn pénzügyi biztos hangsúlyozta: nem fogják kizárni a szabályokat megszegő államokat az eurózónából. A bizottságban az uniós támogatások korlátozása vetődött fel, illetve az, hogy a szabályok be nem tartóit kamatozó letét elhelyezésére kötelezik. – Az elsőként említett lehetőség egyébként eddig is létezett, de még egyszer sem élt vele a bizottság – olvasható a távirati iroda elemzésében.
A bizottság 2011 második felétől a nemzeti költségvetéseket is alaposabban ellenőrizné, mint eddig. Brüsszeli források szerint ez akár azt is jelenthetné, hogy a testület már a parlamenti jóváhagyás előtt megvizsgálná a tagországok büdzsétervezetét.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!