Közpénzből ne szanáljunk pénzintézetet!

Az új kormány tiszteletre méltó szándékkal a devizahitelesek segítségére kíván sietni. Ami nem tetszik, az az, hogy lényegében a lakosság pénzéből próbálja a problémát megoldani. Szerintem lenne arra jobb és egyszerűbb megoldás is. Az új parlamentnek azonnal el kellene törölni a hitelintézeti törvényből a bank egyoldalú szerződésmódosítási jogát, továbbá azt, hogy a kamaton kívül bármilyen egyéb költséget felszámoljon. Azaz viselkedjen úgy a bank, ahogy a tisztességes polgárok szoktak, ha kölcsönt nyújtanak egymásnak. A jövőre vonatkozóan ez a szerződések olyan formában történő módosítását jelentené, hogy a forintkamat a betéti kamatot csak pár százalékkal haladná meg, amely a bank hasznát jelentené.
A törvény egyszerű módosításával kártalanításra kellene kötelezni a bankokat az eddigi törvényellenes tevékenységükkel okozott károkért. Visszatérítendő, vagy a jövőre vonatkozóan beszámítandó a teljes és az adósokra hárított árfolyamteher, az indokolatlanul és alap nélkül megemelt kamatkülönbözet, továbbá minden egyéb járulékos költség. Az elárverezett lakások helyett a bank biztosítson másik ingatlantulajdont a saját költségén. Ha elfogadjuk azt, hogy a bank indokolatlanul hárította át az árfolyam-különbözetet, a kamatváltozás költségeit és minden egyéb sallangköltséget, úgy az adósok nemhogy nem fizették a részleteket, de még előre is fizették, így a szerződéseket fel sem lehetett volna mondani.
A devizaalapú hitel tartalmilag forinthitel, mert semmi köze sincs a devizához. A kölcsöntőke devizában is ki van fejezve, de forintban van maximálva. Az adós helyett a bank a megvásárolt lakás vagy ház vételárát nem devizában, hanem forintban fizette ki az eladónak. A hitelt nem lehet devizában törleszteni. A fentiekből látszik, hogy az uzsorabevétel eltakarására a bank különböző elnevezésű nyereségeket vételez be, amely összességében mind kamat, mert azok a hitel ellentételezésére szolgálnak. A magyarországi bankok évi nyeresége 3-400 milliárd forint, amelyből bőven futja kártérítésre.
A forinthitelek esetén a jogi háttér megváltoztatása nélkül a bankok a kamatokkal és a különböző sallangköltségekkel továbbra is szabadon játszhatnak és okozhatnak családi és társadalmi válságot. A hitelintézeti törvény további módosításával meg kellene változtatni az ún. vésztartalék klauzulát, amely lehetővé teszi a begyűjtött betét pénzen túli, a virtuális és gazdasági fedezet nélküli pénz kibocsátását. Jelenleg a begyűjtött betétállomány többszörösét, hat-tízszeresét „kölcsönözhetik” ki. Ezt úgy lehetne szabályozni és ezzel a válságokat fokozatosan megszüntetni, hogy az eltérés nagyságát fokozatosan 5-10 éven belül csökkenteni kellene, amelynek a vége az lenne, hogy a bank csak azt a pénzt kölcsönözheti ki, amit ilyen célból begyűjtött.
Jelenleg a magyarországi hitelállomány kb. 5 ezermilliárd forint. Ha a hitelezési gyakorlat nem változik és csak a jelenlegi helyzet maradna, az államnak időperiódusonként akkor is több száz milliárd forintot kellene a bedőlt adósok megsegítésére fordítani, mert a fizetésképtelenség az eddigi tapasztalat alapján mértani hatvány szerint további adóscsoportokra is kiterjed. Az 5 ezermilliárd forint mértékű kölcsön kiváltása – 10-15 év távlatában – az államnak körülbelül a duplájába, azaz közel egyévi bevételébe kerülne, ami nem vállalható, miközben a bankok extraprofitot számolnak el.

A szerző ügyvéd