Törékeny fellendülés jöhet a válság után

Régiónk lassúbb fellendülésre számíthat a gazdasági válság után, mint a világ többi fejlődő piaca – hangzott el az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank éves közgyűlésén. Az eseményen hazánk elmúlt éveiben nyújtott teljesítménye negatív példaként szolgált, ugyanakkor az elemzők szerint Magyarországnak kiemelkedő lehetőségei vannak a növekedésre.

Bizonytalan periódus előtt állnak a kelet-európai államok, ami a gazdasági krízisből való kilábalást illeti – derül ki az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) legfrissebb elemzéséből, amit a 61 ország tulajdonában álló pénzintézet éves közgyűlésén hoztak nyilvánosságra. Az anyag szerint régiónk államai a világ fejlődő piacaihoz képest lassabban állnak majd talpra, ám az egyes országok kilábalása között is óriásiak lehetnek a különbségek. Ennek oka, hogy a kelet-közép-európai térség túlságosan függ az Európai Uniótól. Márpedig annak fejlett tagjai hatalmas pénzügyi nyomás alatt állnak az államadósságok leszorítása miatt – ez újabb kockázati tényezőt jelent régiónk számára.
Magyarországra nézve az EBRD szakértői kedvező irányban javították előrejelzésüket januári tanulmányukhoz képest. Abban ugyanis még az szerepelt, hogy az idén hazánk gazdasága 0,6 százalékkal esik majd vissza, most azonban már úgy vélik, egyszázalékos növekedés is bekövetkezhet. A régió egészére 3,7 százalékos fellendülést várnak az elemzők. A vizsgálat rámutat, Magyarország esetében a növekvő tőkebeáramlás késztette felfelé „kerekítésre” a szakértőket. Emellett egyébként a rendezvényen hazánkat leginkább negatív példaként hozták szóba a felszólalók – többek közt a Nemzetközi Valutaalaptól felvett hitel előtti, gyakorlatilag államcsődhöz közeli állapotunk szolgált okot az említésre. Ezenkívül a régió országai közül – beleértve az unión kívüli államokat is – Magyarország volt az egyetlen, amely semelyik euróbevezetési kritériumot sem tudta teljesíteni. A közgyűlésen tett bejelentés alapján az EBRD tőkéje 20 milliárd euróról 30 milliárd euróra emelkedik, hogy a pénzintézet növelni tudja beruházásait. Ennek része a kelet-közép-európai országok saját valutáinak megerősítését szolgáló kezdeményezés. Erik Berglöf, az EBRD vezető közgazdásza úgy véli, a térség államainak belső tőkepiaca jelentős fejlesztésre szorul, ezzel egy időben pedig csökkenteni kell a külső tőke arányát, mivel a válság megmutatta: ez a régió legnagyobb gyengesége. Az EBRD-nél arra számítanak, a következő öt évben az eddiginél nagyobb szükség lesz a bank kínálatára, mivel az egyéb pénzügyi források szintje a közeljövőben nem fogja elérni a válság előtti mértéket.
– A válságból való kilábalást inkább a hitelkereslet, nem pedig a kínálat határozza meg a jövőben – fejtette ki a találkozón Debora Revoltella, az UniCredit-csoport közép- és kelet-európai stratégiai elemzési vezetője. Hozzáfűzte, így az egyes országoknak a szigorú pénzügyi szabályozás keretei között kell megtalálniuk a kereslet ösztönzésének módját. Kiemelte: ilyen lehetőség például az uniós források maximális kihasználása.