Gyakorlatilag ugyanazokra a költségvetési lyukakra hívja fel a figyelmet a Magyar Nemzeti Bank (MNB) tegnap közzétett inflációs jelentése, mint az a pénzügyminisztériumi dokumentum, amelyet a múlt hét végén ismertetett a Napi Gazdaság, s amelyet Oszkó Péter volt pénzügyminiszter hamisítványnak nevezett. A jegybank összesen a GDP három százalékát kitevő kockázatot gyűjtött össze, vagyis 780 milliárd forintos lyukról számol be a költségvetéssel kapcsolatban. A hatalmas mínusz a rosszul tervezett adóbevételekből, a túl optimistán számolt kiadásokból, valamint az állami vállalatokat érintő más tételekből adódik össze, de rontják a mérleget a tavalyi adatokat szépítő egyes intézkedések is.
A legnagyobb terhet az állami tulajdonú közlekedési vállalatok jelentik, az itt felhalmozódott kockázat 390 milliárd forintra rúg az MNB szerint. A MÁV és a BKV működésének támogatására várhatólag 52 milliárd forinttal kell többet fordítani. További gond, hogy a két állami társaság adóssága az idén tovább emelkedik, s év végére megközelíti a 390 milliárd forintot. A Malév szintén pluszterhet ró a büdzsére: a jegybanki számítások szerint az újraállamosítás 2012-ig várhatólag 26 milliárd forintos állami támogatást igényel.
*
További gond, hogy a két állami társaság adóssága az idén tovább emelkedik, s év végére megközelíti a 390 milliárd forintot. A Malév szintén pluszterhet ró a büdzsére: a jegybanki számítások szerint az újraállamosítás 2012-ig várhatóan 26 milliárd forintos állami támogatást igényel. Az eladósodott vállalatok konszolidációjával kapcsolatban az MNB leszögezi: az eddig felhalmozott adósságállomány részleges rendezése még egy hiteles reorganizációs terv mellett is szükséges. A konszolidáció mértékével kapcsolatban a közgazdászok emlékeztetnek, az állami beavatkozások alkalmával eddig általában az adósság felét rendezték, ám a mostani konszolidáció az új üzleti modelltől, a tőkehelyzettől és a fennálló adósság szerkezetétől függ.
Az irreálisan alacsonyra tervezett kiadások további 260 milliárd forintos lyukat üthetnek az idei büdzsén. A költségvetési szerveknél erre az évre százmilliárd forintos megtakarítást határoztak meg, ám a jegybank szerint az eddigi tényadatok arra utalnak, hogy ennek nincsenek meg a feltételei.
Az önkormányzatok 78 milliárdos ketyegő bombát jelentenek, ennyivel több pénzt kell áldozni idén a támogatásukra. Egyrészt az Út a munkába programot rosszul tervezték, ezért itt 26–52 milliárd forintos többletkiadás várható, de az is gondot jelent, hogy a korábban felvett hitelek jelentős részének törlesztését éppen az idei év második felétől kell megkezdenie a településeknek. Az önkormányzatok adóssága tavaly év végén már meghaladta az 1040 milliárd forintot, ráadásul az adósságállomány kétharmada devizában áll fent.
A kórházakra szintén többet kell idén költeni: az egészségügyi pluszkiadások mértéke elérheti az 52 milliárd forintot. A jegybank szerint ennek az az oka, hogy az egészségügyre fordított GDP-arányos kiadások tovább csökkentek, miközben érdemi szerkezeti reformokat nem vezettek be, így az elmúlt években 50 milliárd forintra tehető adósságot halmoztak fel a kórházak.
Az MNB szerint nem teljesülnek az idei személyi jövedelemadó-, társaságiadó- és jövedékiadó-tervek, s az illetékbefizetéseknél is mintegy 25 milliárd forintnyi elmaradás várható. A jegybank külön kitér arra a tavalyi, többször vitatott intézkedésre, amely a dohánytermékek jövedékiadó-befizetését előrehozta, ez ugyan harmincmilliárd forinttal szépítette a tavalyi számokat, ám most hiányzik a büdzséből.
A jelentés a hivatalos 3,8 százalékos államháztartási hiány helyett 4,5 százalékos hiánnyal kalkulál, ez a szám azonban hangsúlyozottan nem tartalmaz egyes kiemelt tételeket, így az eladósodott állami vállalatok legalább részleges konszolidációját. Az infláció az idén 4,9 százalék lesz, jövőre 3,0, 2012-ben 2,9 százalék, ami magasabb a februárban várt 4,4, illetve a jövőre várt 2,3 százaléknál. A magasabb inflációt elsősorban a gyengülő euró miatt emelkedő energiaárakkal indokolja az MNB. Ugyanakkor a jegybank új jelentésében rögzített átlagos euró/ forint árfolyam 266,3, szemben a februári 269,3 forinttal.
Vita a devizahitelek átváltásáról. Élénk vita folyik a közgazdászok között arról, hogyan lehetne a problémás devizahiteleket forintra átváltani. Róna Péter közgazdász azt ajánlotta, hogy egy állami tulajdonban lévő pénzintézet forintkötvényeket bocsásson ki, amellyel megveszi a bankoktól a devizában megkötött jelzáloghiteleket. Az OTP elemzési központjának vezetője, Tardos Gergely azonban úgy látja: ha Róna javaslatait a kormány megpróbálná végrehajtani, akkor az a forintárfolyam azonnali összeomlását okozná.
