Két évvel ezelőtt jogsértő módon akadályozta meg az adóhivatal elnöke a Malév köztartozásának behajtását. Megtudtuk, a légitársaság 1,17 milliárd forint járulékkal tartozott az államnak, az összeget 2008. október 13-ig kellett volna kifizetnie. Mivel a több mint egymilliárd forint nem érkezett meg az adóhivatalhoz addig az időpontig, így a szervezet három nappal később, október 16-án megindította a végrehajtást. Ennek keretében a Malév valamennyi, összesen hét banknál vezetett számlájára inkasszót bocsátottak ki. Értesülésünk szerint a tetemes összeg azért nem kerülhetett végül az államkasszába, mert Szikora János, az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (APEH) most is pozícióban lévő vezetője megakasztotta a folyamatot. Szikora október 18-án elnöki levélben arra adott utasítást, hogy további intézkedésig vonják vissza a Malévval szemben kiadott inkasszókat. Az APEH Szikora levele nyomán nem szedte be a légitársaságtól az egymilliárdot meghaladó összeget.
Vámosi-Nagy Szabolcsot arról kérdeztük, ki és miképpen állíthatja le a köztartozás beszedését. Az adóhivatal korábbi elnökhelyettese elmondta: a végrehajtást az adott területért felelős személy függesztheti fel, és csak megfelelő indok alapján. A döntésről pedig minden esetben határozatot vagy végzést állítanak ki. – Nem fordulhat elő, hogy valaki haveri alapon odaszól, és megakasztja az eljárást – tette hozzá Vámosi-Nagy.
*
A korábbi elnökhelyettes azt is kifejtette, hogy az APEH elnöke bizonyos esetben jogorvoslati kérdésekben is dönthet, így akár az inkasszókat is visszavonhatja. Ugyanakkor – tette hozzá – ebben az esetben is hivatalos iratot, határozatot vagy végzést készítenek. Az elnöki levél viszont nem ilyen. Arra a felvetésünkre, hogy egy egyszerű elnöki levél jogszerűen akaszthatja-e meg az inkasszót, Vámosi-Nagy úgy felelt: nem. Az egykori elnökhelyettes végezetül elmondta, az APEH-ban szigorú ellenőrzési rendszer működik, amelyet az elnök felügyel. Így az adóhivatal mindenkori vezetőjét belülről nem, csak kívülről ellenőrzik.
Az, hogy pontosan milyen okok húzódtak meg a Malévval szembeni inkasszók visszavonása mögött, egyelőre nem tudni, tény, hogy a légitársaság háza táján az elmúlt időszakban nehezen követhető pénzügyi tranzakciókat hajtottak végre. A Malévot 2007-ben a Gyurcsány-kormány idején 200 millió forintért adta el a magyar állam. 25,2 milliárd forint kellett ahhoz, hogy a nemzeti légitársaság ismét az állam tulajdonába kerüljön. A visszavásárlást még a Bajnai-kabinet bábáskodásával bonyolították le.
Tavaly decemberben Oszkó Péter pénzügyminiszter azt mondta, a magyar állam 19 milliárdos – adó és járulék – követeléseinek átkonvertálásával szerezhet többségi tulajdont a cégben. Február végén a magyar állam a Malév tőkeemelésében részben készpénzzel, részben pedig apporttal, korábbi adósságok konvertálásával vett részt, így az állam összesen 25,2 milliárd forinttal emelt tőkét a légitársaságban – tette közzé a Pénzügyminisztérium (PM). Martin Gauss, a Malév 2009 tavaszán kinevezett vezérigazgatója a múlt év végén jelezte: készpénzes tőkeemelés nélkül a légitársaság önállóan nem képes tovább finanszírozni működését. Ennek megfelelően a magyar állam nemcsak a meglévő 19 milliárdos követelését konvertálta tulajdonrésszé, hanem tőkeemelés formájában készpénzt is juttatott a Malévnak.
Emlékezetes, az Airbridge Zrt. 2007 februárjában 200 millió forintért vette meg a nemzeti légitársaságot, de kötelezettséget vállalt 12,5 milliárd tőkeemelésre, 30 milliárd forint hitel visszafizetésére, illetve a Magyar Fejlesztési Bank 20 milliárdos hitelátvállalására. A privatizált Malév az utóbbi három évben jelentős adósságot halmozott fel. Tartozott a magyar költségvetésnek 19 milliárd forinttal. Tartozik a kisebbségi tulajdonosának, a Vnyesekonombanknak 28 milliárd forinttal. Ezt az adósságot még az Abramovics testvérek, a privatizált cég első tulajdonosai hozták össze, akik az orosz állami banktól kaptak hitelt a magyar cég működtetésére. Emellett a Malév nem fizetett számos szolgáltatójának, így a Budapest Airportnak is nagy összeggel tartozik. A legutóbb nyilvánosan megjelent szám tízmilliárd forintról szólt.
A Malév adósságállománya azonban nem csak pénzbeli elkötelezettségeket jelent. A cégnek számos üzletrészét kellett eladnia az utóbbi években azért, hogy készpénzhez jusson. Közéjük tartozik a cég földi kiszolgálóegysége, a Ground Handling Földi Kiszolgáló Zrt., amelyért a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. 1,5 milliárd forintot fizetet, de a légicég gépkarbantartó leányát, az Aeroplex Kft.-t is elzálogosították a Budapest Airport Zrt. adósságainak fejében, s meg kellett válnia a Lufthansa Technikben birtokolt 15 százalékos tulajdonrészétől is.
Nyomoznak a ferihegyi minibuszok ügyében. A szakszervezetek véleményének mellőzése miatt bírósághoz fordult a Repülőtéri Dolgozók és Szolgáltatók Szakszervezete (RDSZSZ), mert a minibusz szolgáltatásra kötött üzemelési szerződéskötéskor nem kérdezték meg a véleményüket – közölte Kovács Zoltán, a szakszervezet elnöke. A szakszervezet jogtalannak tartja, hogy a minibusz szolgáltatás kiszervezésekor vállalt garancia, miszerint a dolgozók tíz százalék tulajdont szerezhetnek a minibusz szolgáltatást végző cégben, nem valósult meg. Az ügy háttere az, hogy 2008. január elsejétől a Budapest Airport az akkor BAM Kft. néven futó vállalkozással kötött szerződést a minibusz szolgáltatás végzésére. A BAM Kft. később, Budtranszfer néven csődbe jutott. Gyurta Tibor, a szakszervezet jogi képviselője szerint az is elképzelhető, hogy csődbűntett történt.
