Talán ez a generáció lesz az, amelynek tagjai felnőttként a maguk területén előmozdíthatják a pénzügyi világ megújulását – mondja és hiszi a program elindítója, az Egyesült Államokban élő, befutott üzletember, Mészáros László.
A Képzett Fiatalokkal a Jövőért – MICE (Meszaros International Center for Enterprenuership) Alapítvány által működtetett, 2009–2010-es kurzuson százhúsz budapesti középiskolás vett részt. Az előadások szombatra estek, helyszínként a Budapesti Corvinus Egyetem szolgált. Az egyetem diákszervezetének tagjai is bekapcsolódtak a munkába, egyebek mellett konzulensként segítették azt. A tandíjmentességet részben az alapító, Mészáros László 2003-ban letett adománya és a vállalkozói kultúra fejlesztésére kiírt magyar állami pályázat elnyerése tette lehetővé. Csöppet sem mellékes körülmény ez, hisz bármely speciális fejlesztési lehetőséget szinte aranyáron mérnek a hazai oktatási piacon. Ráadásul nyitott szellemiségű, sokoldalú előadók, közgazdászok, menedzserek adták át tudásukat, és osztották meg a fiatalokkal a gyakorlati életben szerzett tapasztalataikat. Legyen szó egy cég irányításáról, az ötlethez szükséges pénzügyi alapok „elővarázsolásáról”, a vállalkozást övező emberi és gazdasági körülményekről, és az „eladhatósághoz” szükséges szellemi háttérről. Vajon hogyan hasznosulhat mindaz, amivel megismerkedtek? – érdeklődtem két diáktól. Balogh Marcell úgy gondolta, nem árt, ha minél korábban megismerkedik az üzleti élet rejtelmeivel. Különösen tetszett neki, hogy mindez nem unalmas iskolai órákon történt.
– Villamosmérnöknek készülök. Most úgy gondolom, ha elvégzem az egyetemet, először a szakmámban helyezkedem el, de azt is lehetségesnek tartom, hogy céget alapítok majd. A boldoguláshoz fontos, hogy több lábon álljak, s külön előny, hogy már most tudom, mire kell számítani egy vállalkozás elindításánál. De ha nem ezt az irányt követem, akkor is sokat gyarapodtam ismeretekben, életszemléletben – foglalta össze tapasztalatait.
Balázs Dávid elmondta: – A tananyag hatalmas volt ugyan, de sokat segített a megértésében, hogy az előadók felnőttnek tekintettek minket. A jövőm szempontjából is hasznos befektetés volt ez a néhány hónap, mert a Corvinus egyetem gazdasági karára készülök. Az oktatókkal, előadókkal kialakult jó kapcsolatokat is szeretném kamatoztatni. Mindenkit izgatott a lehetőség, hogy a záróvizsga alkalmával elkészült, legjobb üzleti tervet készítő csapat részt vehet a New York államban lévő buffalói egyetem üzleti kurzusán. Az én csapatom lett az első. Jó érzés volt, ahogyan a többiek szívből gratuláltak.
A MICE Alapítvány elnökhelyettese, egyik kurátora, Kulcsár Viktória egyike azoknak, akik sok időt töltöttek a fiatalokkal. Segített nekik összecsiszolódni, s a többiekkel együtt izgulta végig az üzleti tervek versengését.
– A zsűri az amerikai és a magyar gazdasági viszonyokat jól ismerő személyiségekből állt. Négy ötlet megvalósítási tervét találták különösen érdekesnek. A biomaszsza-alapú tüzelőanyag gyártására létrehozott üzemet, egy ökológiai koncepcióra épülő gyermekrákkórház létrehozását, egy speciális üzlethálózat kialakítását s egy környezettudatos magánóvodát, ahol férfi pedagógusokat is alkalmaznának – magyarázta Kulcsár Viktória.
M. Szilágyi Eszter főiskolai adjunktus – aki több csoportnak tanított közgazdaságtant, s a marketing és a kommunikáció területén is otthonos – az etikai alapra épített oktatási anyag egyediségét, a megoldandó példák gyakorlatias, átfogó megközelítését, a csapatmunkán alapuló számonkérési formát emelte ki .
Meseszerű karrier
A MICE Alapítvány hazai programjának anyagi kereteit, százezer dollárt, Mészáros László tette le 2003-ban. Jó ideje annak, hogy fejébe vette, népszerűsíteni fogja azokat az elveket, amelyeknek személyes sikerét, jó lelkiismeretét köszönheti. Állítja, a hosszú távú gazdasági érvényesülés alapja nem az ügyeskedés, a csalás, a versenytárs kijátszása. Hogy támogatásával miért éppen a tizenéves korosztályra „összpontosít”, annak kulcsa személyes sorsában, gyökereiben keresendő. Mindig szívesen beszél erről.
Családja a magyar–osztrák határ melletti kis faluban, Szentpéterfán élt. A Rákosi-rezsim alatt, gyermekként megélte igen vallásos szüleinek üldöztetését. Egy barátjával úgy döntött, lesz, ami lesz, átszöknek a szögesdróttal kerített, elaknásított határon. Ma sem érti, hogyan, de sikerült. Egy év múltán, 1956. október 23-án, tizenhetedik születésnapján lépett az Egyesült Államok földjére. A New York állambeli Buffalóba került, ahol ma is él. Az első idők keservesek voltak, hisz minden ismeretlen volt számára – eleveníti fel fiatal éveit. Először fizikai munkásként dolgozott, s bár jól keresett, környezete is befogadta, nem akart itt megállni. Egy kutatóintézetben helyezkedett el, szintén munkásként, ahol felfigyeltek eszére, nyitottságára, a technikai újdonságok iránti „ütős” kérdéseire. Így indult a hatvanas években egy „meseszerű” karrier, amely a számítástechnikai fejlesztésekkel fonódott össze.
A családi vagyont is befektette
A szerény, közvetlen, szülőhazájához ragaszkodó ember egy ideig az Intel világcég alelnöke volt, 1998-ban New York államban az év menedzserévé választották. Több nagy vállalkozást épített ki, így a Compro (Computer Professionals) tanácsadói hálózatot. Majd a Voice Technologies Group következett, amely úttörő szerepet játszott a telefon és a számítógép közötti kapcsolat kiépítésében. Többször említi, hogy mindig tele volt ötletetekkel, s ami a megvalósítás arányát illeti, négyből hármat félre kellett tennie. Olykor jelentős, személyes kockázatot kellett vállalnia. Egy alkalommal a már megszerzett családi vagyont fektette be, hogy elképzeléséhez az anyagi alapot előteremtse. A bankokkal szembeni kiszolgáltatottságnak, az eladósodásnak mindig ellene volt – utalt óvatosságára, majd rátértünk az utóbbi, budapesti oktatási programon szerzett benyomásaira. – A kurzus végén több fiatal állította, képes lenne felelősséggel elindítani egy vállalkozást. Lehet, hogy ezt Magyarországon megmosolyogják, de az Egyesült Államokban zajló programunkban több olyan „gyerekkel” találkoztam, ezt meg is tette.
– Említette, hogy nagyon okos ötleteket és ragyogó prezentációkat hallgatott az utóbbi vizsgák során. Megállná-e mindez a helyét az óceán másik partján?
– A magyar diákok a költségvetés elkészítésében még bizonytalanok. Az amerikai pragmatizmus egyik előnye a pénzügyekben való jártasság, s egy üzleti elképzelésnél azonnal megnézik, hogy megvalósításához lesz anyagi forrás. Jövőre itt nagyobb hangsúlyt fogunk fektetni erre a területre.
– Mennyire foglalkoztatta a diákokat a jelenlegi gazdasági válság? Érdeklődtek ezen a kitörési pontok iránt?
– Nem csupán kérdeztek, de a saját vagy a családjuk nézőpontjából elemezték is a jelenségeket és a lehetőségeket. Igaz, mindez „budapesti” megközelítésből történt, hisz a vidék problémáit nem ismerik. Utóbbira magam is kíváncsi vagyok. Egyébként a legfontosabb kitörési pont, a versenyelőny, a tudásban rejlik. Nem a diplomagyártásról beszélek, hanem a valódi tudás érvényre juttatásáról a gyakorlatban.
– Ha ma kezdené az üzleti pályáját, hogyan tenné? Egyáltalán, belevágna?
– Naná! Tizenhat évesen, egy dollárral a zsebemben, egyetlen angol szó nélkül is tudtam, hogy egyszer majd megteszem. És ez a pillanat el is jött. Ha most „belevágnék” valamibe, alaposan átgondolt és precízen kidolgozott üzleti tervvel kezdeném, amelyet széles körű piackutatásra alapoznék.
– Mit gondol, mi okozta napjaink gazdasági válságát?
– Nézetem szerint e pillanatban a korrupció mozgatja az üzleti világ egy részét. Egy mesterséges folyamatról van szó, amelynek eredője, hogy néhány ismert és ismeretlen gazdasági csoportosulás, érdekszövetség, a már megszerzettnél még nagyobb befolyást és nyereséget akart szerezni. Tragikus, ahogyan ez a mohóság emberek millióinak a létfeltételeire kihat. Az ennek nyomán fellépő morális, társadalmi, szociális krízist igen nehéz lesz „szabályozni”. Ezeknek a megpróbáltatásoknak még csak az elején tartunk.
– Ha ez a „látlelete”, érdemes-e 2010-ben a tisztességes üzleti magatartást tanítani?
– Van egy alapérték, amely az én aktív időmben még hangsúlyos volt, aztán fokozatosan háttérbe szorult. Ideje visszahozni. A tulajdonosok társadalmi felelősségvállalásáról van szó. A gazdasági, környezeti és szociális jogok biztosításáról, amely az oktatási programunk szerves része, én ebben az irányban és az új generáció új szemléletében látom a letisztulás esélyét.
origo.hu
Az ukrán hírszerző, aki kémkedett az energetikai szektor és a Magyar Honvédség ellen
