Nagy valószínűséggel Miskolc önkormányzatát terheli a felelősség a felsőzsolcai nagy árvíz miatt, mert olyan építkezéseket engedélyezett a Sajó árterében, amelyeket nem lett volna szabad – nyilatkozta lapunknak Csöbör Katalin, a választókerület fideszes országgyűlési képviselője. Elmondta, hogy bár a vízügyi hatóság felhívta a figyelmet a beruházások veszélyeire, mégsem akadályozta meg az engedély kiadását. A képviselő megjegyezte, 2006 előtt nem okozott nagy veszélyt a Sajó, de az útépítés, valamint a szupermarketek megváltoztatták a helyzetet. Az első nagy ballépés az volt, hogy a Miskolc és Felsőzsolca közötti régi utat megszüntették, helyette magasított körforgalmat építettek, s az onnan Felsőzsolca felé vezető új út immár gátként tereli a vizet a város felé. – Ne felejtsük el, hogy csaknem száz család vesztette el szinte mindenét, és milliárdos kár keletkezett – fűzte hozzá Csöbör Katalin.
– A hibás döntéseknek most mi isszuk a levét, a szó szoros értelmében és áttételesen egyaránt – jelentette ki lapunknak Fehér Attila, Felsőzsolca első embere. – Rengeteg támadás ért az árvíz rombolása közben, azonban meg kell jegyeznem: csak az nem látott a településen, aki nem akart látni. Folyamatosan dolgoztam a mentés szervezésében a kollégáimmal együtt, de így sem védhettük ki a ránk zúduló ötmillió köbméternyi víz pusztítását. Azt hiszem, nem túlzok, amikor azt mondom, felborították az ökológiai egyensúlyt a két nagyáruház felépítésével, illetve a közlekedés átalakításával. Talán a két épület lebontása és a 2007 után átadott összekötő út alatti gát megnyitása lenne a megoldás, nem beszélve a feltöltött terület földjének eltávolításáról. Az említett cégek a nekik eladott hatvanhat hektárnyi földterületet három méterrel magasították meg, ezért körülbelül kétmillió köbméter víz nem tudott az ártérben maradni. Utoljára 1974-ben volt ilyen áradás, akkor azonban az óriási szabad terület megvédte Felsőzsolcát, legfeljebb a városka szélét áztatta a Sajó. Most a másik beruházás, az M30-as alatti körforgalom és a Felsőzsolca között kialakított összekötő út jelent gondot, hiszen magassága miatt gátként működik, lecsökkentve az ártér méretét. Nem értem a miskolci hivatal döntését, hiszen az építési osztály vezetőinek ismerniük kellett volna a jogszabályokat, ami arról szól: ártérben tilos építési engedélyt kiadni.
Miskolci önkormányzati képviselőktől úgy tudjuk, hogy a bevásárlóközpontok 2006-os építési engedélyeinek kiadásáról nem értesültek, a város vezérkara a testület megkérdezése nélkül cselekedett. Az építési osztályról senki sem nyilatkozott, mondván: erre nincs felhatalmazásuk.
Mélységes felháborodásának adott hangot Illés Zoltán, aki a vidékfejlesztési tárca államtitkáraként felügyeli a környezet- és természetvédelmet, valamint a vízügyet. Elmondta, a Sajó felsőzsolcai pusztítása miatt meneszti az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség vezetőjét, mert Miskolcon több hipermarket is az ártérben épült fel. Ha bebizonyosodik a regionális vezetőkről, hogy szintén szemet hunytak az építkezési engedély kiadása felett, akkor ők sem maradhatnak a helyükön. Az államtitkár szerint ilyen hibát csak szándékosan lehet elkövetni, éppen ezért szükséges rendet teremteni az ágazaton belül.
origo.hu
Döbbenetes részletek derültek ki a kisfiút felrúgó karateedző tárgyalásán
