Homályban a fogyasztói jogok

Jogainkat nem ismerjük, s nem tudjuk, kihez lehet fordulni, ha becsapnak minket a boltban, a szervizben, az utazási irodában. S ha mégis, akkor nem bízunk a fellépés sikerességében. Szakértők arra figyelmeztetnek, a vásárlói tudatosság nélkül elképzelhetetlen a fogyasztóvédelem társadalmasítása.

A magyar vásárlók az esetek döntő többségében nem reklamálnak, vagy nem a megfelelő szervezethez fordulnak, ha sérülnek a fogyasztói jogaik – derült ki a Tudatos Vásárlók Egyesülete és a Forsense Intézet közös felméréséből. A magyar felnőtteket reprezentáló 1091 megkérdezett válaszai alapján a szakemberek arra voltak kíváncsiak, hogy melyek a leginkább érzékelt fogyasztóvédelmi gondok, és melyek a legismertebb, leggyakrabban alkalmazott megoldások ezekben az ügyekben.
A lakásfenntartással összefüggésben a válaszolók 10, míg az élelmiszer-vásárlásra lebontva a válaszolók 14 százaléka számolt be arról, hogy az elmúlt egy-két évben sérültek a fogyasztói jogai. Bár ez az arány alacsony, valószínűleg annak köszönhető, hogy a többség nincsen tisztában jogaival, illetve nem tudja pontosan, hol az a határ, ahol azok már sérülnek. Nem tekintik például fogyasztóvédelmi problémának, ha a boltban savanyú tejet kapnak – mondta lapunknak Gulyás Emese kutatásvezető.
Akik mégis úgy érzik, hogy becsapták őket, rendszerint két módon reagálnak. Sokan, elsősorban az élelmiszer-vásárláskor (41 százalék), nem tesznek semmit. A másik lehetőség, amelyet szintén 30-40 százalék választ, hogy tévesen a jogsértés vélt elkövetőjéhez (a szolgáltatóhoz vagy eladóhoz) fordul. Fogyasztóvédelmi szervezetek, vagy más, külső intézmények segítségét a megkérdezettek kevesebb mint öt százaléka kérte. Ráadásul a harmaduk nehézségekbe ütközött, amikor reklamálni próbált.
A szakértő szerint a polgárok nem tudják, hogy mit lehet tenni, kihez kell fordulni, eleve komplikáltnak képzelik a fogyasztóvédelmi eljárást és nem is bíznak annak sikerességében. Az általános tájékozatlanságot mutatja többek közt, hogy sokan még a civil szervezeteket és a hatóságokat is összekeverik. Nem csoda, hogy összezavarodnak – mondta a kutatásvezető, aki szerint uniós csatlakozásunkkal alaposan átalakult a rendszer és jelenleg körülbelül 20 hatóság lát el fogyasztóvédelmi feladatot. Ezek – bár elmarasztalhatják az adott céget – nem nyújtanak egyéni jogorvoslatot. Ennek ellenére mindenkinek meg kell értenie, hogy a fogyasztóvédelem hosszú távon csak úgy válhat eredményesebbé, ha az érintettek állampolgári kötelességként élik meg, hogy tájékoztassák a hatóságokat az őket ért sérelmekről – hangsúlyozta Gulyás Emese.
A megkérdezettek 86 százaléka egyetlen, fogyasztóvédelemmel foglalkozó civil szervezetet sem tudott megemlíteni, s akik mégis „ismertek” ilyet, azok is gyakran állami, önkormányzati hivatalt, intézményt soroltak a civil szférába.
– Nem tudjuk, hogy milyen gyakran sérülnek a vásárlók jogai hazánkban – folytatta a szakértő. – Egy korábbi felmérésből azonban kiderült, hogy a magyarok szerint itthon több az ilyen incidens, mint Nyugat-Európában.