Ausztria hivatalosan is belép az EU védelmi uniójába

Ausztria hivatalosan is csatlakozik az Európai Unió védelmi uniójához – ezzel új korszak kezdődhet az ország biztonságpolitikájában. Az osztrák védelmi minisztérium a parlamenti bizottsági ülésen „fordulópontról” és „új korszakról” beszélt, miközben a semlegességet „nem kizáró tényezőként” értékelte.

Az osztrák Parlament épülete Bécsben, 2025. március 19-én Fotó: Georg Hochmuth Forrás: APA/AFP

Az osztrák parlament honvédelmi bizottsága május 12-én hivatalosan is napirendre tűzte a csatlakozást az EU védelmi uniójához. A lépés része annak az uniós stratégiának, amelynek célja egy „cselekvőképes, ellenálló és stratégiailag autonóm Európa” megteremtése. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy közös fegyverbeszerzések, az európai hadiipar erősítése, és több száz milliárd eurós befektetések várhatók, írja az Exxpress.

Az Ursula von der Leyen vezette EU 800 milliárd eurót költene fegyverkezésre (Fotó: AFP/Nicolas Tucat)

Az EU stratégiáját Ursula von der Leyen bizottsági elnök „Fehér könyv a közös európai védelem jövőjéről” című dokumentumban vázolta fel. Ebben az áll: ha Oroszország megnyeri az ukrajnai háborút, akár öt éven belül Európát is célba veheti. Emellett Donald Trump visszatérése is bizonytalanná teszi az Egyesült Államok szövetségesi szerepét – ezért Brüsszel szerint az EU-nak saját katonai erőt kell kiépítenie.

Óriási pénzügyi csomag: 800 milliárd euró fegyverekre

A Fehér könyv szerint 800 milliárd eurót kívánnak fegyverkezésre költeni – többek közt hitelekből és a stabilitási paktum alóli mentességekkel. A cél a légvédelem, tüzérségi rendszerek, drónok és rakéták közös beszerzése. A hadiipari szabályokat is lazítani kívánják, és Ukrajna további katonai támogatása is napirenden van.

Ausztria: hivatalosan is a fedélzeten

Ausztria védelmi minisztériuma egyértelműen kijelentette: 

Ausztria támogatja a kezdeményezést, és aktívan részt vesz a tárgyalásokban.

Bár a részvétel a semlegességi státuszt látszólag megkérdőjelezi, a minisztérium szerint az EU közös védelmi politikájában való részvétel „összeegyeztethető a semlegességgel”.

Klaudia Tanner osztrák védelmi miniszter sajtótájékoztatót tart Brüsszelben (Fotó: ANP/AFP/Jonas Roosens)

A European Defence Industry Programme (EDIP) keretében Bécs is részt kíván venni a hadiipar fejlesztésében – költséghatékonysági és beszerzési előnyökre hivatkozva.

Kritikák: ez alkotmányellenes és irreális

A berlini Műszaki Egyetem jogászprofesszora élesen bírálja az EU terveit. Markus C. Kerber szerint az EU jogsértést követ el, mivel a védelmi kérdések – az EU-szerződések szerint – nem tartoznak a bizottság hatáskörébe. 

Kerber szerint az EU minden válságot kihasznál, hogy újabb hatásköröket ragadjon magához – legyen szó a pandémiáról vagy az ukrajnai háborúról. Kerber úgy véli, a nemzeti kormányokat pénzügyi ösztönzőkkel „vásárolják meg”: „Brüsszel új alapokat hoz létre, a tagállamok pedig ugranak a lehetőségre – miközben a fegyvergyártók is nyomást gyakorolnak.”

A professzor szerint a közös fegyverbeszerzés aligha megvalósítható, mivel az egyes országok katonai igényei túl eltérőek: 

A francia és olasz hadihajók semmiben sem hasonlítanak. Talán csak a lőszerbeszerzésben lehet némi együttműködés.

Mi lesz Ausztria semlegességével?

A fejlemények nyomán Ausztriában egyre többen teszik fel a kérdést: hogyan fér össze a katonai semlegesség az EU katonai uniójába való belépéssel? Bécs hivatalos álláspontja szerint nincs ellentmondás, de ezt sokan másként látják.

Borítókép: Az osztrák Parlament épülete Bécsben, 2025. március 19-én (Fotó: APA/AFP/Georg Hochmuth)