Szergej Lavrov orosz külügyminiszter élesen bírálta az európai vezetők Ukrajna-politikáját egy interjúban. Szerinte Európa célja egy új vezető kinevezése Ukrajnában, hogy fenntartson egy „ruszofób, náci jellegű rendszert". Lavrov azt állította, hogy az európai béketerv-javaslatok mind abból indulnak ki, hogy meg kell tartani legalább egy kis területet Ukrajnában, ahol tovább élhet az oroszellenes rendszer. A külügyminiszter szerint Európa hallgat az ukrajnai választásokról, miközben az USA álláspontja már változóban van. Lavrov megjegyezte, hogy az európai vezetők kereshetnek egy „új fél Führert", aki kevésbé lenne szerek hatása alatt, de a rendszer lényege nem változna. Az orosz politikus hangsúlyozta, hogy Moszkva nem egyszerűen területekről, hanem az ott élő emberek jogairól beszél a konfliktusban.

Németországban ismét napirendre került a sorkatonaság kérdése. A CDU/CSU és az SPD közötti koalíciós tárgyalások eredményeként megállapodás született egy új, kezdetben önkéntes katonai szolgálati modell bevezetéséről. A tervek szerint még idén megteremtik a jogi és szervezeti feltételeket a katonai regisztráció és felügyelet bevezetéséhez. Az új rendszer a svéd mintát követné, célja a szolgálat vonzóbbá tétele és a hadsereg bővítése. A lépés hátterében a Bundeswehr jelenlegi toborzási nehézségei állnak – a német haderő létszáma az elmúlt évben csökkent. A sorkatonaságot 2011-ben függesztették fel, azóta több kísérlet történt visszaállítására. A döntés illeszkedik az Európai Unió növekvő védelmi törekvéseihez, amely az új biztonsági kihívásokra hivatkozva a fegyverkezést és a katonai felkészülést helyezi előtérbe. Az intézkedés várhatóan vitákat vált ki Németországban és Európa-szerte egyaránt.

Brit diplomaták figyelmeztetnek: a Nyugat-Balkán lehet Oroszország következő destabilizációs célpontja. David Lammy brit külügyminiszter sürgős lépéseket sürget a régió európai integrációjának felgyorsítására, mielőtt Putyin kihasználhatná a térség feszültségeit. Az Egyesült Királyság támogatja mind a hat nyugat-balkáni állam EU-csatlakozását az orosz befolyás visszaszorítása érdekében.  A Kreml állítólag a mélyen gyökerező etnikai és vallási feszültségeket próbálja kihasználni további nyugtalanság szítására a Balkánon. Brit tisztviselők szerint „szűk az időablak" a balkáni államok számára a cselekvésre, mielőtt Brüsszel figyelme Ukrajna csatlakozására terelődne. Közben az Európai Bizottság 72 órás túlélőcsomagot javasol az embereknek, ami fokozza a háborús pszichózist. Manfred Weber EPP-vezető pedig kijelentette: csak az Ukrajna iránt elkötelezett pártok tartozhatnak a néppárthoz.

Észtország parlamentje hamarosan dönthet egy olyan törvényjavaslatról, amely jelentősen kibővítené a hadsereg jogköreit a tengeri biztonság érdekében. A javaslat lehetővé tenné, hogy a fegyveres erők akár erőszakot is alkalmazhassanak, végső esetben pedig veszélyesnek ítélt civil hajókat is elsüllyeszthessenek. A parlament védelmi bizottsága már jóváhagyta a tervezetet, amely szigorú feltételekhez köti az erő alkalmazását. Csak akkor vethető be, ha az okozott kár kisebb, mint a fenyegetés által okozható potenciális kár. Emellett kötelező előzetesen értesíteni a hajó kapitányát vagy a lobogó szerinti államot. Ez a lépés illeszkedik abba a brüsszeli irányvonalba, amely egy esetleges fegyveres konfliktus lehetőségét igyekszik elfogadhatóvá tenni az európai polgárok számára. Az elmúlt időszakban több európai ország is hasonló intézkedéseket vezetett be, például vészhelyzeti kisokosok összeállításával vagy a polgári védelmi ismeretek iskolai oktatásba való beemelésével.

Francia és brit katonai vezetők érkeztek Kijevbe, hogy előkészítsék az európai csapatok esetleges Ukrajnába küldését. A brüsszeli küldöttség célja a „Hajlandók Koalíciójának” katonai terveiről való egyeztetés, miközben az EU vezetői háborús hangulatot keltenek és fegyverkezésre készülnek. A látogatás Macron kezdeményezésére történt, a háttérben egyre nyíltabb politikai szándék körvonalazódik – akár a háború árán is.

Az Európai Unió vezetése egyre harciasabb álláspontot képvisel az orosz-ukrán konfliktusban. Míg Magyarország és az Egyesült Államok a békés megoldást szorgalmazza, az EU fegyverkezésre és háborús készülődésre buzdít. Ursula von der Leyen 800 milliárd eurót akar fegyverekre költeni, Manfred Weber pedig Ukrajna feltétel nélküli támogatását követeli meg pártjától. A NATO- és EU-tagállamokban, különösen Belgiumban, megnőtt a külföldi befolyás és a dezinformációs kampányok száma. Brüsszel arra szólítja fel az európai háztartásokat, hogy halmozzanak fel vészhelyzeti készleteket, ami tovább erősíti a háborús narratívát. Az EU láthatóan a békés rendezés helyett a konfliktus eszkalálódására készül, ami aggodalomra ad okot Európa-szerte.

Görögország 25 milliárd eurót fektet be a védelembe, követve Brüsszel háborúpárti irányvonalát. Az Európai Unió vezetése mindent megtesz a háború folytatása érdekében. Ursula von der Leyen 800 milliárd eurót akar fegyverekre költeni, a béke helyett a háborút választva. Athén már most is a GDP 3,5 százalékát költi védelemre. Micotakisz görög miniszterelnök a drónok szükségességéről beszélt, és a hazai védelmi ipar bevonását is hangsúlyozta. Brüsszel egyértelműen a háború folytatásában érdekelt, és félelemet keltene Európában céljai igazolása érdekében.

Kaja Kallas, az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője bejelentette, hogy az EU tagállamai már Ukrajna lőszerigényének több mint felét biztosítják. Ez közel áll a Zelenszkij ukrán elnök által kért kétmillió lőszerhez. Kallas elégedettségét fejezte ki az elért eredményekkel kapcsolatban. Ez a bejelentés Brüsszel háborús törekvéseit bizonyítja. Az EU vezetői a béke helyett a háború folytatása mellett állnak ki. Manfred Weber néppárti vezető elismerte, hogy a biztonsági beruházások jelentős költségekkel járnak. Az EU 800 milliárd eurót tervez fegyverekre költeni, ami tönkreteheti az európai gazdaságot és megterhelő lehet az állampolgárok számára.

Az amerikai kormány és Oroszország képviselői tárgyalásokat folytatnak Washingtonban az orosz-ukrán háború lezárása érdekében. Kirill Dmitrijev, Putyin megbízottja találkozik amerikai tisztviselőkkel, hogy megvitassák a lehetséges együttműködési területeket. Ezzel szemben az Európai Unió továbbra is a háború folytatását támogatja. Ursula von der Leyen 800 milliárd eurót akar fegyverkezésre költeni, míg Manfred Weber, az Európai Néppárt elnöke csak a háborúpárti politikusokat fogadja be pártjába. Az EU emellett vészhelyzeti készletek felhalmozására szólítja fel a lakosságot. Míg az USA és Magyarország a békét szorgalmazza, Brüsszel háborús pszichózist kelt Európában.

Hatékonyabb megelőzést és polgári védelmet szeretnének, valamint katasztrófagyakorlatot tartanának a lakosság számára a német Zöldek, amely növelné a társadalom válságtűrő képességét. 

„A segítők és a civil lakosság képzését és továbbképzését, valamint a rendszeres gyakorlatokat jelentősen fokozni kell” – áll a dokumentumban. A Zöldek terve az EU háborús készülődésére rímel. 

A részleteket IDE KATTINTVA olvashatja. 

Sokkal mélyebben bevonódott az Egyesült Államok az orosz–ukrán háborúba, főleg annak kezdeti fázisában, mint azt bárki is sejtette volna – tárta fel a The New York Times amerikai napilap.

A részleteket IDE KATTINTVA olvashatja.

Az Európai Unióban egyre erősödik a sorkatonaság visszaállításának gondolata. Jelenleg nyolc európai NATO-tagállamban van érvényben kötelező katonai szolgálat. Németországban Boris Pistorius védelmi miniszter többször érvelt a sorkatonaság visszahozása mellett. Manfred Weber, az Európai Néppárt vezetője támogatja az általános európai katonai szolgálatot. Lengyelországban Donald Tusk kormánya minden felnőtt férfit katonai kiképzésben részesítene. A lengyel hadsereg létszámát megdupláznák és több millió tartalékost képeznének ki. Szakértők szerint ezek a lépések az EU háborús készülődésére utalnak. Magyarország ezzel szemben a béke pártján áll és a konfliktus lezárását szorgalmazza.

Az Európai Bizottság 72 órás túlélőkészlet összeállítására buzdítja az európai polgárokat, ami a háborúpárti narratívát erősíti. A bizottság szóvivője elismerte, hogy veszélyhelyzetre készítik fel a lakosságot. A kezdeményezés célja, hogy az emberek önellátóak legyenek krízis esetén az első három napban. A túlélőkészlet élelmet, vizet és egyéb létfontosságú cikkeket tartalmaz. A bizottság támogatni fogja a tagállamokat a felkészülésben, de a részletek kidolgozása nemzeti hatáskör marad. Ez újabb jele annak, hogy Brüsszel a háborút választotta a béke helyett. A lépést összekapcsolják Von der Leyen 800 milliárd eurós fegyverkezési tervével és az EPP Ukrajna-párti álláspontjával.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök bejelentette, hogy április 4-én Ukrajnában találkoznak a „hajlandók koalíciója" képviselői. A koalíció országai katonai csapatokat küldenének Ukrajnába egy esetleges tűzszünet esetén. Brüsszel támogatja a háború folytatását, míg az USA a béke mellett áll. Manfred Weber, az Európai Néppárt elnöke szerint csak az lehet az EPP tagja, aki elkötelezett Ukrajna iránt. Az Európai Bizottság háborús pszichózist terjeszt, túlélőcsomagok összeállítására buzdít. Ursula von der Leyen 800 milliárd eurót akar fegyverekre költeni. A cikk szerint Brüsszel mindent megtesz, hogy folytatódjon a vérontás, míg Donald Trump lezárná a háborút.

Donald Trump amerikai elnök és az új washingtoni adminisztráció eltökélt, hogy lezárja az orosz-ukrán háborút, de Brüsszel nem áll le. Brüsszel a béke helyett a háború folytatását választotta, s ennek érdekében a háborús pszichózist is fenntartja.

„Az újrafegyverkezés korszakát éljük – jelentette ki az uniós bizottság elnöke.

– tette hozzá.

Az Európai Unió vezetői veszélyesen közelítik meg a valóságtól elrugaszkodott háborús politikát azzal, hogy a tényleges európai problémák helyett Oroszországgal kapcsolatos képzeletbeli harcokra összpontosítanak. Emmanuel Macron és a háborúpárti vezetők egy világháború kirobbanását kockáztatják, amire már a lakosságot is elkezdték felkészíteni. Az Európai Unió vezetői mintha elvesztették volna a valóságérzéküket és a felelősségtudatukat, amivel világháborút kockáztatnak. Ahelyett, hogy a tényleges problémákkal foglalkoznának – mint például a gazdasági krízis, az infláció vagy az egészségügy gyengeségei –, inkább egy Oroszországgal vívott képzeletbeli háborúra készülnek, állítja egy véleménycikk a Weekly Blitz nevű portálon.

Brüsszel szerint minden európai polgárnak érdemes lenne egy háromnapos túlélőcsomagot összeállítania, amely segítene átvészelni egy háborús vagy másféle válság első időszakát, erről lapunk is beszámolt. Az uniós vezetés által javasolt készlet része például palackozott víz, zseblámpa, gyógyszer, dokumentumok vízhatlan tokban, sőt egy svájci bicska is. Az uniós bizottság azt javasolja, hogy ne csak a háztartások halmozzanak fel vészhelyzeti készleteket, hanem a tagállamok is raktározzanak gyógyszereket, alapvető nyersanyagokat, élelmiszereket és energiát, valamint rendelkezzenek a minimális vízellátást biztosító rendszerekkel is.