Ausztria semlegességének feladását sürgetik

Kilencven osztrák szakértő és politikus Ausztria több évtizedes semlegességének felhagyására szólította fel a bécsi kormányt. Nyílt levelük szerint Finnország, Svédország és Németország példáját követve külpolitikai fordulatot kellene eszközölni az ukrajnai háború miatt. A társadalom többsége azonban nem osztja elképzeléseiket.

Fotó: SSG Caleb Barrieau

A társadalom másképp gondolja

Ausztria semleges volt, most is az és az is marad

− szögezte le még tavaly márciusban Karl Nehammer osztrák kancellár. Az ország semlegessége egyébként az alkotmányban is rögzítve van, így tehát annak feladására az alaptörvényt is módosítani kellene. Erre ugyanakkor úgy tűnik − ellentétben például Svédországgal vagy Finnországgal − nincs társadalmi akarat. A közvélemény-kutatások szerint az osztrákok 75 százaléka úgy gondolja, hogy meg kell tartani az ország neutralitását, és nem szükséges csatlakozni a NATO-hoz. Ezt jól mutatja például az is, hogy a háborúellenes jobboldali Szabadságpárt (FPÖ) az elmúlt hónapokban sokat tudott erősödni, a 2019-es választások óta mintegy tíz százalékponttal tudta növelni támogatottságát.

Az osztrák társadalom jelentős része az Oroszországot sújtó uniós büntetőintézkedésekkel sem ért egyet.

Egy friss felmérés szerint az ország lakosságának 45 százaléka véli úgy, hogy ideje lenne véget vetni a szankcióknak, szemben az azok fenntartását támogató 35 százalékkal. 

Ez szintén egybecseng az FPÖ politikájával, Herbert Kickl, a párt vezetője tavaly novemberben úgy fogalmazott:

„őrültség”, hogy semleges országként Ausztria gazdasági háborút indít Oroszország ellen, amely az energiaárak elszabadulását eredményezte, az emberek pedig „a túlélésért küzdenek”.

Borítókép: osztrák katonák hadgyakorlaton (Forrás: Flickr)