Ausztria semlegességének feladását sürgetik

Kilencven osztrák szakértő és politikus Ausztria több évtizedes semlegességének felhagyására szólította fel a bécsi kormányt. Nyílt levelük szerint Finnország, Svédország és Németország példáját követve külpolitikai fordulatot kellene eszközölni az ukrajnai háború miatt. A társadalom többsége azonban nem osztja elképzeléseiket.

Fotó: SSG Caleb Barrieau

− Ausztria úgy tesz, mintha 2022. február 23-án megállt volna a világ − írja nyílt levelében kilencven osztrák szakértő és politikus, azt követelve a kormánytól, hogy hagyjon fel több évtizedes semlegességével az ukrajnai háború miatt. Ez nem az első alkalom, hogy közéleti személyiségek próbálnak hatni a kormány politikájára, ezt megelőzően tavaly tavasszal fogalmaztak meg hasonló hangvételű levelet, akkor negyven aláíróval, azonban mivel − elmondásuk szerint − minden javaslatukat figyelmen kívül hagyták, most újra próbálkoznak.

A neutrális pozíció feladását sürgetők példaként említik Finnország és Svédország NATO-csatlakozását, mint két, Ausztriához hasonlóan évtizedekig semleges állam külpolitikai fordulatát, vagy éppen Németország fegyverszállítmányokkal kapcsolatos álláspontváltását. 

Az aláírók mindezek mellett keveslik a védelmi költségvetés mértékét − ezt egyébként éppen a közelmúltban növelték meg 16 milliárd euróra 2027-ig −, amely szerintük nem oldja meg az osztrák haderő problémáit, valamint az ország hírszerzésének fejlettebb és modernebb eszközökkel történő felszerelésére szólították fel a kormányt.

A társadalom másképp gondolja

Ausztria semleges volt, most is az és az is marad

− szögezte le még tavaly márciusban Karl Nehammer osztrák kancellár. Az ország semlegessége egyébként az alkotmányban is rögzítve van, így tehát annak feladására az alaptörvényt is módosítani kellene. Erre ugyanakkor úgy tűnik − ellentétben például Svédországgal vagy Finnországgal − nincs társadalmi akarat. A közvélemény-kutatások szerint az osztrákok 75 százaléka úgy gondolja, hogy meg kell tartani az ország neutralitását, és nem szükséges csatlakozni a NATO-hoz. Ezt jól mutatja például az is, hogy a háborúellenes jobboldali Szabadságpárt (FPÖ) az elmúlt hónapokban sokat tudott erősödni, a 2019-es választások óta mintegy tíz százalékponttal tudta növelni támogatottságát.

Az osztrák társadalom jelentős része az Oroszországot sújtó uniós büntetőintézkedésekkel sem ért egyet.

Egy friss felmérés szerint az ország lakosságának 45 százaléka véli úgy, hogy ideje lenne véget vetni a szankcióknak, szemben az azok fenntartását támogató 35 százalékkal. 

Ez szintén egybecseng az FPÖ politikájával, Herbert Kickl, a párt vezetője tavaly novemberben úgy fogalmazott:

„őrültség”, hogy semleges országként Ausztria gazdasági háborút indít Oroszország ellen, amely az energiaárak elszabadulását eredményezte, az emberek pedig „a túlélésért küzdenek”.

Borítókép: osztrák katonák hadgyakorlaton (Forrás: Flickr)