Az ukrajnai háború miatt a katonailag semleges, nem NATO-tag Ausztria is úgy döntött: jelentősen megemeli GDP-je (bruttó hazai terméke) védelmi kiadásokra fordított arányát.
Arra kell törekednünk, hogy a GDP legalább 1 százalékát elérjük
– nyilatkozta Karl Nehammer néppárti osztrák kancellár. Ausztria katonai célokra fordított költekezése jelenleg a GDP mindössze 0,74 százalékát teszi ki, miközben a NATO-tagállamok 2 százalékos arányra kötelezték el magukat.
Az orosz hadművelet tükrében Európa többi országához hasonlóan
Ausztriában is heves vita zajlik a hadsereg fejlesztésének szükségességéről.
Az ellenzéki szociáldemokraták közölték, 2023-tól kezdve minden évben jelentős mértékben meg kellene emelni a katonai kiadásokat, hogy a hadsereg képes legyen megvédeni Ausztriát egy esetleges támadás esetén.
A legtöbb NATO-tagországgal ellentétben – és talán éppen a kollektív biztonság garanciájának hiánya miatt – Ausztriában sorkatonai szolgálatra kötelezik a fiatalokat. A kiképzés hat hónapig tart, általában a középiskola elvégzése után kapják a behívót a fiatalok, de a körülményektől függően 35 éves korukig is elhúzódhat a szolgálat teljesítése. Az egészségügyi okok miatt alkalmatlannak nyilvánított, illetve a lelkiismereti okokra hivatkozva a fegyverhasználatot elutasító férfiak a kötelező közösségi szolgálatot is választhatják (például a mentőszolgálatoknál, a szociális szektorban, idősotthonokban dolgozhatnak), ami a sorkatonasághoz képest három hónappal tovább tart.
A második világháború után a nagyhatalmak által felosztott Ausztriából 1955-ben vonultak ki végleg a külföldi csapatok, ebben az évben
a parlament az alkotmányban rögzítette az ország örökös semlegességét. A szuverenitását azzal a feltétellel kaphatta vissza Ausztria, hogy a Szovjetunió megtiltotta számára az újrafelfegyverzést és a Németországgal való egyesülést.
A semlegesség azt is jelenti, hogy Ausztria nem csatlakozhat katonai szövetséghez, nem vehet részt háborúban, az ország területén nem állomásozhatnak külföldi csapatok. Ausztria ugyanakkor részese a NATO úgynevezett békepartnerségi programjának, amelynek keretében békefenntartó, katasztrófaelhárító gyakorlatok is zajlanak. Osztrák katonák békefenntartóként szolgálnak többek között Koszovóban, Libanonban és Bosznia-Hercegovinában.
A semlegesség ellenére a bécsi kormány védelmi eszközöket, sisakokat és üzemanyagot szállított Ukrajnának, s Karl Nehammer leszögezte, elítéli Oroszországot, amelynek csapatai háborús bűnöket is elkövethettek.
– Semlegesek vagyunk, de van véleményünk – nyilatkozta a kancellár, aki szerint Ausztria semlegességét annak idején a szovjetek kényszerítették ki. – Ukrajna újabb orosz agresszió áldozata lett. Ausztria a nemzetközi jog és a béke pártján áll – hangsúlyozta ugyancsak az orosz invázió kezdete után az osztrák külügyminiszter, Alexander Schallenberg. A kemény bírálatok ellenére Ausztria azon uniós tagállamok közé tartozik, amelyek az elmúlt évtizedekben szoros kapcsolatot ápoltak Oroszországgal. A szoros gazdasági viszony és az orosz gáznak való kitettség is hozzájárult ahhoz, hogy sajtóhírek szerint
Ausztria volt azon kevés államok egyike, amelyek ellenezték a komolyabb, az energiaellátást is veszélybe sodró szankciók kivetését Oroszország ellen.
Andreas Khol, az osztrák parlament egykori néppárti elnöke mindenesetre a napokban egyenesen az osztrák semlegesség feladását és az ország NATO-csatlakozását sürgette, mire a szociáldemokraták vezetője, Pamela Rendi-Wagner felelőtlenséggel vádolta meg a kormányzó jobboldali Néppártot, mondván: a semlegesség az osztrák külpolitika sarokköve, ami erősíti az ország biztonságát. Nehammer hétfőn tett pontot a vita végére.
Ausztria semleges volt és az is marad
– jelentette ki.
Orosz–ukrán háború
