Karl Nehammer: Ausztria semleges volt és az is marad

A svédekkel és a finnekkel szemben az osztrák lakosság ragaszkodik az ország semlegességéhez.

Bécs, 2022. február 25. Karl Nehammer osztrák kancellár nyilatkozatot tesz a biztonsági kabinet ülése után Bécsben 2022. február 25-én. Vlagyimir Putyin orosz elnök február 24-én rendelte el katonai mûvelet végrehajtását a Donyec-medencében, leszögezve, hogy Oroszország tervei között nem szerepel Ukrajna megszállása, ugyanakkor törekedni fog az ország demilitarizálására. Az orosz erõk mindazonáltal Ukrajna más térségei, így a fõváros ellen is hadmûveletet folytatnak, és támadást indítottak a Moszkva-barát szakadárok is az általuk ellenõrzött kelet-ukrajnai területeken. Az ukrán vezetés hadiállapotot vezetett be. A felek halálos áldozatokról és sebesültekrõl is beszámoltak. A nemzetközi közösség sorra jelent be büntetõintézkedéseket Moszkva ellen. MTI/EPA/Christian Bruna Fotó: Christian Bruna

Az ukrajnai háború miatt a katonailag semleges, nem NATO-tag Ausztria is úgy döntött: jelentősen megemeli GDP-je (bruttó hazai terméke) védelmi kiadásokra fordított arányát.

Arra kell törekednünk, hogy a GDP legalább 1 százalékát elérjük

 – nyilatkozta Karl Nehammer néppárti osztrák kancellár. Ausztria katonai célokra fordított költekezése jelenleg a GDP mindössze 0,74 százalékát teszi ki, miközben a NATO-tagállamok 2 százalékos arányra kötelezték el magukat.

Az orosz hadművelet tükrében Európa többi országához hasonlóan

Ausztriában is heves vita zajlik a hadsereg fejlesztésének szükségességéről.

Az ellenzéki szociáldemokraták közölték, 2023-tól kezdve minden évben jelentős mértékben meg kellene emelni a katonai kiadásokat, hogy a hadsereg képes legyen megvédeni Ausztriát egy esetleges támadás esetén.

A legtöbb NATO-tagországgal ellentétben – és talán éppen a kollektív biztonság garanciájának hiánya miatt – Ausztriában sorkatonai szolgálatra kötelezik a fiatalokat. A kiképzés hat hónapig tart, általában a középiskola elvégzése után kapják a behívót a fiatalok, de a körülményektől függően 35 éves korukig is elhúzódhat a szolgálat teljesítése. Az egészségügyi okok miatt alkalmatlannak nyilvánított, illetve a lelkiismereti okokra hivatkozva a fegyverhasználatot elutasító férfiak a kötelező közösségi szolgálatot is választhatják (például a mentőszolgálatoknál, a szociális szektorban, idősotthonokban dolgozhatnak), ami a sorkatonasághoz képest három hónappal tovább tart.

A második világháború után a nagyhatalmak által felosztott Ausztriából 1955-ben vonultak ki végleg a külföldi csapatok, ebben az évben

a parlament az alkotmányban rögzítette az ország örökös semlegességét. A szuverenitását azzal a feltétellel kaphatta vissza Ausztria, hogy a Szovjetunió megtiltotta számára az újrafelfegyverzést és a Németországgal való egyesülést.

A semlegesség azt is jelenti, hogy Ausztria nem csatlakozhat katonai szövetséghez, nem vehet részt háborúban, az ország területén nem állomásozhatnak külföldi csapatok. Ausztria ugyanakkor részese a NATO úgynevezett békepartnerségi programjának, amelynek keretében békefenntartó, katasztrófaelhárító gyakorlatok is zajlanak. Osztrák katonák békefenntartóként szolgálnak többek között Koszovóban, Libanonban és Bosznia-Hercegovinában.

A semlegesség ellenére a bécsi kormány védelmi eszközöket, sisakokat és üzemanyagot szállított Ukrajnának, s Karl Nehammer leszögezte, elítéli Oroszországot, amelynek csapatai háborús bűnöket is elkövethettek.

 – Semlegesek vagyunk, de van véleményünk – nyilatkozta a kancellár, aki szerint Ausztria semlegességét annak idején a szovjetek kényszerítették ki. – Ukrajna újabb orosz agresszió áldozata lett. Ausztria a nemzetközi jog és a béke pártján áll – hangsúlyozta ugyancsak az orosz invázió kezdete után az osztrák külügyminiszter, Alexander Schallenberg. A kemény bírálatok ellenére Ausztria azon uniós tagállamok közé tartozik, amelyek az elmúlt évtizedekben szoros kapcsolatot ápoltak Oroszországgal. A szoros gazdasági viszony és az orosz gáznak való kitettség is hozzájárult ahhoz, hogy sajtóhírek szerint

Ausztria volt azon kevés államok egyike, amelyek ellenezték a komolyabb, az energiaellátást is veszélybe sodró szankciók kivetését Oroszország ellen.

Andreas Khol, az osztrák parlament egykori néppárti elnöke mindenesetre a napokban egyenesen az osztrák semlegesség feladását és az ország NATO-csatlakozását sürgette, mire a szociáldemokraták vezetője, Pamela Rendi-Wagner felelőtlenséggel vádolta meg a kormányzó jobboldali Néppártot, mondván: a semlegesség az osztrák külpolitika sarokköve, ami erősíti az ország biztonságát. Nehammer hétfőn tett pontot a vita végére.

Ausztria semleges volt és az is marad

 – jelentette ki.

Miközben a katonailag szintén semleges Finnországban és Svédországban egyre hangosabbak a NATO-csatlakozást sürgető hangok, a Gallup Intézet február végén és március elején készített felmérése szerint az osztrákok ragaszkodnak semlegességükhöz:

78 százalékuk válaszolta azt, hogy Ausztriának semlegesnek kell maradnia, csupán 14 százalék csatlakozna a NATO-hoz.

Borítókép: Karl Nehammer osztrák kancellár nyilatkozatot tesz a biztonsági kabinet ülése után Bécsben 2022. február 25-én. (Fotó: MTI/EPA/Christian Bruna)