A svéd kormány vasárnap bejelentette, hogy közvetlen fegyverszállításról döntött az ukrán fegyveres erők számára, szakítva azzal a több évtizedes hagyományával, amelynek értelmében nem szállít fegyvert katonai konfliktustól sújtott térségbe.
Az a véleményem, hogy biztonságunkat Ukrajna Oroszország elleni védelmi képességeinek a növelésével szolgáljuk a legjobban
– jelentette ki újságíróknak Magdalena Andersson miniszterelnök. A kormányfő elmondta: a szállítmányban többek között ötezer Pansarskott 86 típusú, nemzetközileg a gyártója után Bofors AT–4 néven ismert, egyszer használható, irányítatlan könnyű tankelhárító fegyver, 135 ezer harctéri élelmiszercsomag, ötezer sisak és ugyancsak ötezer golyóálló testpáncél található. A svéd média megemlíti, hogy Kijev eredetileg a fejlettebb Robot–57 tankelhárító rendszert kérte. – A kérés tank és páncélozott járművek elhárítására alkalmas rendszerre vonatkozott, a Bofors pedig ilyen. Ráadásul megvan az az előnye, hogy könnyen kezelhető, egyetlen katona is tudja működtetni a válláról, valamint használata nem igényel különösebb képzést – indokolta e fegyvertípus küldését Peter Hultkvist svéd védelmi miniszter.
Svédország az 1939-es finn–szovjet konfliktus óta nem szállított hadi felszerelést háborús övezetbe.
A skandináv állam a hidegháború végén adta fel semlegességét, ám utána is hivatalosan, katonai szövetségeken kívüli, el nem kötelezett ország maradt. Nem tagja a NATO-nak sem, bár a kilencvenes évek közepe óta partnere az észak-atlanti szervezetnek. Az igazsághoz ugyanakkor hozzátartozik, hogy Svédországban már régóta folyik a vita egy esetleges NATO-csatlakozásról, mivel a Nyugat többnyire kudarcba fulladt külföldi – főként közel-keleti – katonai vállalkozásai nemigen szilárdították meg a skandináv térség nemzeteinek biztonságát sem. Az ország védelmi képességeit jól jellemezte 2013-ban Sverker Göranson, a svéd fegyveres erők akkori főparancsnoka, amikor kijelentette: Svédország körülbelül egy hétig tudna ellenállni egy külföldi támadásnak. A biztonság gyengülésének érzetét pedig csak fokozza a Krím-félsziget 2014-es bekebelezése óta egyre jobban erősödő képzet az orosz fenyegetésről.
Egyébként Finnország ugyancsak vasárnap jelentette be, fontolgatja, hogy hadfelszerelést küld Ukrajnába.
Stockholmhoz hasonlóan Helsinki is megválna régi politikájától, amelynek értelmében nem exportál fegyvert háborús zónába
– magyarázta a finn védelmi miniszter. Antti Kaikkonen – hangoztatva, hogy hazája ugyan nem tagja a NATO-nak, de hosszú a közös határa Oroszországgal – engedélyezte, hogy Észtország korábban finn tulajdonban lévő tábori tüzérségi fegyvereket adjon tovább Ukrajnának. A tervek szerint az Ukrajnának szánt csomag kétezer golyóálló mellényt, kétezer sisakot, száz hordágyat és két tábori sürgősségi ellátó állomás kialakításához elégséges egészségügyi felszerelést tartalmazna.
Borítókép: Magdalena Andersson svéd miniszterelnök sajtótájékoztatót tart az európai biztonsági helyzetről Stockholmban 2022. február 27-én (Fotó: MTI/EPA/TT Hírügynökség/Jessica Gow)
