A svéd kormány vasárnap bejelentette, hogy közvetlen fegyverszállításról döntött az ukrán fegyveres erők számára, szakítva azzal a több évtizedes hagyományával, amelynek értelmében nem szállít fegyvert katonai konfliktustól sújtott térségbe.
Az a véleményem, hogy biztonságunkat Ukrajna Oroszország elleni védelmi képességeinek a növelésével szolgáljuk a legjobban
– jelentette ki újságíróknak Magdalena Andersson miniszterelnök. A kormányfő elmondta: a szállítmányban többek között ötezer Pansarskott 86 típusú, nemzetközileg a gyártója után Bofors AT–4 néven ismert, egyszer használható, irányítatlan könnyű tankelhárító fegyver, 135 ezer harctéri élelmiszercsomag, ötezer sisak és ugyancsak ötezer golyóálló testpáncél található. A svéd média megemlíti, hogy Kijev eredetileg a fejlettebb Robot–57 tankelhárító rendszert kérte. – A kérés tank és páncélozott járművek elhárítására alkalmas rendszerre vonatkozott, a Bofors pedig ilyen. Ráadásul megvan az az előnye, hogy könnyen kezelhető, egyetlen katona is tudja működtetni a válláról, valamint használata nem igényel különösebb képzést – indokolta e fegyvertípus küldését Peter Hultkvist svéd védelmi miniszter.
Svédország az 1939-es finn–szovjet konfliktus óta nem szállított hadi felszerelést háborús övezetbe.
A skandináv állam a hidegháború végén adta fel semlegességét, ám utána is hivatalosan, katonai szövetségeken kívüli, el nem kötelezett ország maradt. Nem tagja a NATO-nak sem, bár a kilencvenes évek közepe óta partnere az észak-atlanti szervezetnek. Az igazsághoz ugyanakkor hozzátartozik, hogy Svédországban már régóta folyik a vita egy esetleges NATO-csatlakozásról, mivel a Nyugat többnyire kudarcba fulladt külföldi – főként közel-keleti – katonai vállalkozásai nemigen szilárdították meg a skandináv térség nemzeteinek biztonságát sem. Az ország védelmi képességeit jól jellemezte 2013-ban Sverker Göranson, a svéd fegyveres erők akkori főparancsnoka, amikor kijelentette: Svédország körülbelül egy hétig tudna ellenállni egy külföldi támadásnak. A biztonság gyengülésének érzetét pedig csak fokozza a Krím-félsziget 2014-es bekebelezése óta egyre jobban erősödő képzet az orosz fenyegetésről.
