Kilenc év után, 2023 októberében Jens Stoltenberg végleg leköszön NATO-főtitkári posztjáról − erősítette meg a napokban Oana Lungescu, a védelmi szövetség szóvivője. Válságokkal és krízishelyzetekkel teli karrierjét követően Stoltenberg utódja sem lesz könnyebb helyzetben: szakértők szerint az ukrajnai háború még sokáig elhúzódhat, bárki is vegye át a norvég politikus helyét, főtitkárként a béke mihamarabbi elérése, Európa védelme lesz a legfőbb feladata.
Habár október még messze van, a találgatások már most megindultak az utód személyéről, katonai szövetséghez szokatlan módon rengeteg női vezető neve felmerült a képzeletbeli kalapban.
Amerika kimarad
A hagyományokhoz hűen amerikai politikusok, katonai vezetők nem töltik be a főtitkári tisztséget, hiszen mindig Washington adja a szövetség európai erőinek főparancsnokát. A földrajzi szempontok azonban itt is döntőek lehetnek.
Az ukrajnai háború jelentősen felértékelte a szövetség keleti szárnyának szerepét, a keményvonalas oroszellenes politikát képviselő Lengyelország és a balti államok egyre fontosabb szerepet töltenek be a NATO-n belül.
A Foreing Policy amerikai, külpolitikával foglalkozó portál szerint ugyanakkor a háborúhoz való közelség negatív tényező is lehet, így az sem elképzelhetetlen, hogy valamely távolibb állam, például Kanada adja majd a következő főtitkárt. Ebből a szempontból az Egyesült Királyság is befutó lehet, tekintve, hogy Kijev egyik legfőbb támogatójává nőtte ki magát az elmúlt egy évben, valamint erős hadserege miatt a védelmi szövetségen belül mindig is vezető pozíciót töltött be Washington mögött. A fentiek mellett még Olaszországot szokták emlegetni, mint a főtitkárt potencionálisan adó államot, mivel mint az észak-afrikai migráció első állomásaként a jövőben is fontos szerepe lehet Európa külső határainak védelmében.
Nő a védelmi szövetség élén?
A NATO több mint hetvenéves fennállásának ideje alatt még egyszer sem töltötte be nő a főtitkári pozíciót, erre azonban most minden eddiginél nagyobb esély van, tekintve a potenciális női jelöltek nagy számát. Ahogy azt már korábban említettük, Kanada jó eséllyel adhatja a védelmi szövetség következő vezetőjét, így Chrystia Freeland védelmi miniszter kilátásai jók. Ez még inkább igaz, ha figyelembe vesszük a politikus családfáját, Freeland ugyanis ukrán bevándorlók gyermeke. Lapértesülések szerint a kanadai védelmi miniszter Washington támogatását is élvezi, ez pedig szinte egyenlő azzal, hogy megkapja a posztot.
Sokak szerint ugyanakkor éppen felmenői miatt nem alkalmas a poszt betöltésére, mivel nagyapja a náci propaganda szócsövének számító Krakivs’ki Visti (Hírek Krakkóból) című lapnál dolgozott. Emellett pedig erősen Putyin-ellenes, ami szakértők szerint nem egy jó pont a béketárgyalások tekintetében.
Ugyanez a helyzet Kaja Kallas észt miniszterelnökkel, valamint Kersti Kaljualid korábbi észt elnökkel, kiknek neve szintén felmerült a főtitkári poszttal kapcsolatban.
Akad olyan jelölt is, akit éppen ellenkezőleg, Putyin-barátsága miatt nem tartanak esélyesnek. Ő Horvátország volt elnöke, Kolinda Grabar-Kritarovic. Ambiciózus karrierje ellenére − elnökségét megelőzően külügyminiszter, valamint amerikai nagykövet is volt, egyetlen „hibája” − ami ugyanakkor a béketárgyalásoknál a szövetség előnyére is válhatna −, hogy túl jó kapcsolatot ápol az orosz elnökkel. Ezt bizonyítja az is, hogy a 2018-as orosz labdarugó világbajnokságon névre szóló horvát mezt ajándékozott Putyinnak.
Az említett neveken kívül potenciális jelöltként tekintenek még többek közt Federica Mogherinire, az unió korábbi külügyi főképviselőjére, Zuzanna Caputova szlovák államfőre, valamint egyes szakértők szerint Ursula von der Leyen korábbi német védelmi miniszter, jelenlegi európai bizottsági elnök sem esélytelen a főtitkári posztra.
A „másik oldalon” − azaz a férfi jelöltek közül − Mark Rutte holland kormányfőt, Pedro Sanchez spanyol miniszterelnököt, Klaus Johannis román elnököt, valamint Ben Wallace brit védelmi minisztert tartják a legesélyesebbnek. Utóbbi az egyetlen a jelöltek közül, akinek tényleges katonai tapasztalatai is vannak.
Borítókép: Jens Stoltenberg NATO-főtitkár felszólal a svédországi Salenben rendezett éves NATO-értekezleten 2023. január 8-án (Fotó: MTI/EPA/TT Hírügynökség/Henrik Montgomer
