Oda a hurráoptimizmus
A költségvetést felügyelő Nemzeti Fejlesztési Minisztérium nyolc évig tartó sikerpropagandának vetett véget. A tegnap közzétett államháztartási jelentésben már nyoma sincs a korábban havi rendszerességgel megjelent vártnál jobb egyenlegnek és a tervezettnél alacsonyabb hiánynak. Az új adatok szerint kiábrándító a büdzsé helyzete: májusban a tervezettnél nagyobb, 99,2 milliárd forintos hiány halmozódott fel az államháztartásban, vagyis az idei első öt hónapban az állam 736,2 milliárd forinttal költött többet a bevételeinél. A májusig felgyülemlett deficit az egész évre tervezett hiány 84,6 százalékát teszi ki. A túlköltekezést mutatja, hogy tavaly ugyanekkor a hiány még az éves előirányzat 61,3 százalékánál járt. A központi büdzsé májusban 79 milliárdos mínusszal zárt, kiadásai 52 milliárd forinttal voltak magasabbak a tavalyi szintnél. Többet kellett költeni a 2009-es szinthez képest különböző támogatásokra, fogyasztói árkiegészítésekre, az államadósság utáni kamatokra, az állam által vállalt kezességekre. A tb-kassza májusban 8,2 milliárdos mínuszt produkált, elsősorban a gyógyító-megelőző kiadások lettek magasabbak. Az elkülönített állami pénzalapok is kedvezőtlenebb egyenleget mutatnak: itt 12 milliárd forintos a hiány. Mindez azt is jelenti, hogy a múlt hónap közepén még a korábbi kabinet által közzétett tervek nem teljesültek, hiszen az Oszkó Péter vezette Pénzügyminisztérium nem egészen egy hónappal ezelőtt még 719 milliárd forintos mínuszt jelzett az első öt hónapra.
Ma ismerteti Orbán Viktor miniszterelnök azt a gazdasági akciótervet, amelynek fő célja a költségvetés lyukainak betömése, az idei évre kitűzött, 3,8 százalékos államháztartási hiánycél elérése és a gazdasági növekedés beindítása. Noha Varga Mihály, a miniszterelnökség államtitkára, a gazdasági tényfeltáró bizottság vezetője nem jelölte meg pontosan, mekkora öszszeg hiányzik az idei büdzséből, az eddig kihullott csontvázak alapján több száz milliárd forintnyi mínusszal kell számolnia az új kabinetnek, ami jelentős méretű intézkedéscsomagot tesz szükségessé.
– A tavalyi és az idei év első öt hónapjának hiánya között 231 milliárd forint a különbség – közölte tegnap, a kormányülést követő sajtótájékoztatón Varga Mihály. A tényfeltáró bizottság elnöke szerint a hatalmas eltérésnek az az oka, hogy a Bajnai-kormány minden derűlátó nyilatkozata ellenére elszabadultak az ország kiadásai, a bevételek egy része pedig nem érkezett meg az államkasszába.
Varga Mihály hangsúlyozta: az új kormány aggodalma nem volt alaptalan, a helyzet rosszabb, mint ahogy azt a Bajnai-kabinet lefestette. Az előző kormány azon túl, hogy valótlan adatokat közölt, teljesen rendezetlen államháztartást hagyományozott az új kabinetre. Varga szerint a kormány előtt két nagyon fontos feladat áll: az egyik az államháztartás problémáinak az orvoslása, a másik pedig a gazdaság átalakítása. Ez utóbbihoz az államtitkár szerint nem elég a felszíni kezelés, mély, rendszerszintű átalakításokra van szükség.
Újságírói kérdésre válaszolva Varga elmondta: a kormány még nem hozott végső döntést arról, hogy bevezessen-e egy új adót a bankok számára. Ugyanakkor hozzátette: fontos, hogy mindenki részt vállaljon az ország helyzetének helyreállításában. Az adórendszer átalakítása kapcsán az államtitkár megjegyezte, a kormány célja az, hogy minél hamarabb jöjjenek létre új munkahelyek, hogy a jelenlegi 12 százalék közeli munkanélküliség lejjebb szoruljon. Ebben a kis- és közepes vállalkozások lehetnek a kormány partnerei, mivel már jelenleg is ezek a cégek foglalkoztatják a munkavállalók több mint kétharmadát. – A bürokrácia egyszerűsítése szintén az új munkahelyek létrehozását segíti majd – jegyezte meg Varga.
Arra a kérdésre, hogy igazak-e azok a sajtóhírek, amelyek szerint a kormány egykulcsos adórendszert tervez, az államtitkár azt válaszolta, hogy még végig kell számolni egy 16, 19 és egy 20 százalékos személyijövedelemadó-kulcs hatásait, csak utána lehet megfelelő döntést hozni. A magánnyugdíjpénztárak államosításáról szóló hírekről az államtitkár elmondta, a kormány nem tárgyalt erről a kérdésről.
Varga Mihály hangsúlyozta: bár a nemzetközi elemzők négy és 6,5 százalék közé várják az idei hiányt, a kormány mindent meg fog tenni azért, hogy az eredetileg kitűzött 3,8 százalékhoz minél közelebb legyen a végső összeg.
Mindeközben tegnap Matolcsy György megerősítette Varga Mihály hét végi szavait, vagyis hogy a jelenlegi kabinet ragaszkodik a korábbi kormány által kitűzött és a hitelezőink felé vállalt államháztartási hiánycélhoz. A nemzetgazdasági miniszter szerint a GDP 1-1,5 százalékát (260-390 milliárd forintot) kitevő egyenlegjavítást kell elérni az intézkedésekkel, amelyek között szerepel az állami kiadások csökkentése, a bürokrácia mérséklése, továbbá egy 15-20 százalékos egykulcsos személyi jövedelemadó bevezetése.
Továbbra is tarthatónak értékelte a 3,8 százalékos hiánycélt tegnap Oszkó Péter volt pénzügyminiszter, aki úgy vélte: mivel a költségvetési számokat folyamatosan monitorozták a Nemzetközi Valutaalappal és az Európai Bizottsággal, alaptalanok voltak az államcsőd közeli helyzetről szóló fideszes nyilatkozatok. Több elemző is kijelentette, hogy nem lehet párhuzamot vonni Görögország és hazánk gazdasági helyzete között, mindazonáltal nem titkolták, hogy az új kormány mozgástere nagyon szűk. A Morgan Stanley bankcsoport londoni befektetési részlegének hétfői elemzése szerint a kommunikációs baklövések sorozata hihetetlenül összezavarta a befektetőket, és bizonyos mértékig újrateremtette azt a pánikot, amely 2008 végére, 2009 elejére volt jellemző.
A Magyar Nemzeti Bank monetáris tanácsa tegnap közleményt adott ki. Ebben a testület üdvözölte, hogy a kormány kinyilvánította elkötelezettségét a nemzetközi szervezetek felé vállalt hiánycél tartására. Mint a tanács írta, készek támogatni a kabinet gazdaságpolitikáját.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!