Kijev megtartaná az európai gáztranzitot

Kijev szeretné megakadályozni, hogy az elkerülő vezetékek megépülése geopolitikai értelemben súlytalanná tegye. Ezért igyekszik kompromisszumra jutni Oroszországgal és az Európai Unióval az ukrajnai vezetékek közös használatáról és felújításáról. Eközben a Gazprom memorandumot írt alá a francia EDF-fel és az olasz ENI-vel a Déli Áramlat tengeri szakaszainak közös fejlesztésére.

Ukrajna nem szeretné, hogy leértékelődjön, ezért mindent megtesz annak érdekében, hogy ne épüljön meg a Déli Áramlat. „Ha a közeljövőben nem rendezzük ezt a kérdést, Oroszország az EU-val lépni fog, s elkezdi megépíteni a második Ukrajnát elkerülő vezetéket” – fogalmazott Mikola Azarov ukrán kormányfő, bejelentve, hogy Kijev komoly ajánlatot tett az együttműködésre Oroszországnak és az Európai Uniónak. Mint aláhúzta, tárgyalásokat folytatnak arról, hogy az ukrajnai vezetékeket egy közös konzorcium működtesse. A feltételekről szólva Azarov kijelentette, az EU garantálná, hogy hosszú távon vásárol gázt Oroszországtól, míg Moszkva vállalná, hogy ezt a mennyiséget Ukrajnán át juttatná el az európai piacokra. A miniszterelnök szerint így mindhárom oldal érdekeltté válna abban, hogy korszerűsítse a vezetékrendszert. Erről a kérdésről Jurij Bojko energiaügyi miniszter a közeljövőben tárgyal Brüsszelben, majd Moszkvában is. Azarov jó esélyt lát arra, hogy mind az EU, mind pedig Moszkva egyenlő súllyal szálljon be a konzorciumba, amelyben a többségi részvények a Naftogaz kezében lennének.
Némiképp másképp látja a helyzetet a Gazprom elnöke, aki a szentpétervári gazdasági fórumon beszélt a hét végén e kérdésről. Alekszej Miller a Gazprom és a Naftogaz egyesülése révén képzeli el a közös jövőt. Ebbe a közös cégbe a Naftogaz vezetékrendszert és gázkészleteket, míg a Gazprom ugyanilyen értékben lelőhelyeket vinne be. Miller ilyen alapon tudná elképzelni az ukrajnai vezetékek modernizációját, s mint fogalmazott, így Kijev részese lenne az Északi és a Déli Áramlatnak is.
Az ukrán pozíciókat rontja közben az a memorandum is, amelyet Szentpéterváron írt alá a hét végén a Gazprom a francia EDF-fel, ezt megelőzően pedig az olasz ENI-vel a Déli Áramlat építéséről. A francia cég az olaszok részesedésének csökkenése révén szerezne minimum 10 százalékos részt a projektben. Az orosz cég mozgásterét bővíti az is, hogy Románia is érdeklődik a Déli Áramlat iránt, amennyiben területén halad át a vezeték. Ezzel Moszkva ki is válthatná az egyébként visszakozó Bulgáriát. Mindezek fényében az orosz gázóriás tervezési osztályát vezető Leonyid Csugunov már arról beszélt, hogy a kezdeti tervekkel ellentétben a Déli Áramlatnak nem kettő, hanem négy leágazása lesz.