Kormánytisztviselők: Sólyom vétózott

Sólyom László megfontolásra visszaküldte az Országgyűlésnek a kormánytisztviselők jogállásáról szóló törvényt, mert nem értett egyet azzal, hogy a tisztviselőket indoklás nélkül menthetnék fel a jövőben. Az ellenzék és a szakszervezetek üdvözlik a döntést. A Fidesz megfontolja a köztársasági elnök átiratát.

A kormánytisztviselőkről szóló törvény az indoklás nélküli elbocsátás lehetőségével veszélyezteti a közigazgatás semleges és szakmai szempontokat szem előtt tartó működését, hiszen akár a felettese utasítását szakmai megfontolások alapján vitató kormánytisztviselő is bármikor tarthat jogviszonyának megszüntetésétől – indokolta Sólyom László, hogy megfontolásra visszaküldte az Országgyűlésnek a kormánytisztviselők jogállásáról szóló törvényt. A köztársasági elnök szerint az indoklás nélküli elbocsátás lehetősége ellentétes az Európai Unió jogával. Az EU alapjogi chartája ugyanis kifejezetten biztosítja minden munkavállaló jogát az indokolatlan elbocsátással szembeni védelemre. Mivel az uniós jogba ütközés nem eredményezi a magyar jogszabály alkotmányellenességét, az államfő nem fordult az Alkotmánybírósághoz.
– Az indoklás nélküli felmondás radikálisan csökkenti a köztisztviselők munkajogi védettségét. Emellett egy független és jól dolgozó köztisztviselői kar politikai alapon is lecserélhető lenne. Ezt a törvény későbbi vitájában is ellenezzük – mondta lapunknak Jávor Benedek (LMP). A jobbikos Pősze Lajos szerint érthetetlen és méltatlan helyzet lenne, ha a kormánytisztviselőket annyi munkajogi védelem sem illetné meg, mint amit a munka törvénykönyve is biztosít. – Politikai szempontból is fontos lenne a köztisztviselői életpálya megőrzése, hogy egy erős és tapasztalt köztisztviselői kar lássa el a rábízott feladatokat – vélte a Jobbik képviselője.
– Az államfő megerősítette kifogásainkat, amelyeket politikai minősítés nélkül, szakmai, munkajogi megfontolásokból tettünk – mondta Fehér József. A Magyar Köztisztviselők és Közalkalmazottak Szakszervezete főtitkára hangsúlyozta, elfogadhatónak tartják a kormány törekvését, hogy a területen is rugalmasabbá tegyék a foglalkoztatást. Ahhoz viszont ragaszkodnak, hogy a jogviszony megszüntetését világosan indokolják meg.
A Fidesz megfontolja az államfő átiratát. Lázár János frakcióvezető szerint meg kell nézni, pontosan milyen indoklással küldte vissza az államfő a jogszabályt. Jelzésértékűnek ítélte, hogy Sólyom László nem az Alkotmánybíróságnak küldte vissza a törvényt, azaz alkotmányossági aggály nem vetődött fel. (Ha a Ház újra elfogadja a törvényt, azt az államfőnek már alá kell írnia – a szerk.) A Házban Lamperth Mónika (MSZP) továbbra is aggodalmának adott hangot: szerinte a törvény szándéka, hogy a kabinet politikai nyomás alatt tarthassa a köztisztviselőket. Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter erre felidézte: éppen az MSZP volt az, amely pártkatonákkal töltötte fel a közigazgatást. Félnivalója csak annak van – emelte ki –, aki politikai megbízatást teljesít ahelyett, hogy magas szintű szakmai munkát végezne.