Lila-fehérek arany keretben

Sporttörténet Patinás sportklubokban és zajos múltbeli sikerekben tobzódik hazánk, a 125 éve alapított Újpesti Torna Egylet e két halmazt eggyé gyúrta hosszú története alatt. Manapság már más szelek fújnak, nem az ötkarikás arany, hanem a túlélés a tét, ez persze semmiben sem ronthatja el a lila-fehér egyesület megérdemelt ünneplését. Magyarországon az UTE vezeti az olimpiai pontlistát, eddig harmincnyolc bajnokot adva a hazának.

Deák Zsigmond
2010. 06. 26. 22:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Kispesten tavaly augusztusban, Diósgyőrött idén februárban ünnepelték a patinás helyi sportklubok alapításának centenáriumát – a DVTK futballistái aztán kieséssel rontották el az emelkedett hangulatot –; Újpest azonban negyedszázaddal előrébb jár. 1885 tavaszán Goll János kereskedelmi iskolai tanár Deák utcai lakásán már többször összegyűltek sportszerető lokálpatrióta jó barátok, hogy aztán június 16-án a piactéri tanintézmény egyik termében hivatalosan is megalapítsák az UTE-t, vagyis az Újpesti Torna Egyletet. Goll lett az elnök, Farkas Gyula az alelnök, Ugró Gyula a titkár, Székely-Sonnenfeld Ábris a pénztáros. Azonnal megegyeztek a klub színeiben, a lila-fehérben, valamint a jelszóban: Egység, épség, egyetértés. Érdekes, hogy előbbi „örök időkre” megmaradt és ismertté vált, utóbbi viszont elenyészett, pontosabban például a Fradi-féle három E (Erkölcs, erő, egyetértés) mellett sokkal kisebb visszhangot kapott.
Ettől még az egyesület elindult a felfelé vezető úton. Születése kapcsán nem szabad szó nélkül hagyni az egészséges lokálpatriotizmust, amely a XIX. század végi gazdasági fejlődéssel és lehetőségekkel karöltve gomba módra „szaporította” a később sikert sikerre halmozó klubokat mindenfelé. Manapság éppen a lokálpatriotizmus és a pénzügyi erő a fő hiánycikk, nem csoda az ország és a honi sport sanyarú helyzete. Egy és negyed százada Újpest hétszáz lelkes kistelepülés volt, fejlett iparral, és a helyiek pillanatok alatt 78-ra, a népesség kilencedére duzzasztották az UTE taglétszámát. A torna számított az első fecskének, műveléséhez elégnek bizonyult kibérelni egy István téri ház két szobáját. Aztán jött az atlétika, majd a labdarúgás 1900-ban, az első világháború után pedig folyamatosan alakultak az új szakosztályok, és záporozni kezdtek az eredmények.
A klub első magyar bajnoka Keméndy Ernő, aki 1906-ban a leggyorsabbnak bizonyult a 120 yardos gátfutásban. A futballisták 1900 áprilisában játszották első mérkőzésüket (1-1-re végeztek a „Dunán túli” szomszédvárral, a III. kerülettel), 1912 óta folyamatosan tagjai az első osztálynak, s azóta a legtöbb NB I-es mérkőzést vívták az országban. Érdekes módon az első nemzetközi diadal (1929 – Közép-európai Kupa) hamarabb érkezett, mint az első bajnoki cím (1930). A harmincas évek aranykorszaka meghatározó alakjának számított Avar István, Aknai János kapus, Fogl III. József, később a negyvenes évektől Zsengellér Gyula és Szusza Ferenc. Utóbbi 1935 és 1961 között erősítette a lila-fehéreket, s bár az adatok eltérnek egymástól, az biztos, hogy a klub örökös gólrekordere, nem véletlenül viseli a nevét a klub Megyeri úti stadionja.
1950-ben névváltoztatáson esett az UTE, előbb Budapesti, majd Újpesti Dózsa lett belőle, a legendárium szerint azért, mert az újdonsült felügyelő szervet, a Belügyminisztériumot akkor irányító Kádár János úgy vélte, a parasztvezér jó példakép. Ám az sem lehetett mellékes, hogy a neve D-vel kezdődött, így a klub logója ugyanaz lehetett, mind a moszkvai Dinamóé, a nagy testvéré… Maradván a focipályán, 1960-ban érkezett újabb bajnoki cím, aztán 1969-től sorozatban hét, majd kis szünet után még kettő, olyan klasszisokkal, mint Göröcs János, Fazekas László, Zámbó Sándor, Bene Ferenc, Dunai Antal vagy az ifjú Törőcsik András. A legutóbbi diadal éve 1998, összesen húsz NB I-es arany termett Újpesten, plusz nyolc Magyar és két Szuper-kupa-diadal.
Ne feledkezzünk meg a többi sportágról sem, főképp, hogy Magyarország legtöbb olimpiai pontot szerzett egyesülete a lila-fehér, amely harmincnyolc ötkarikás bajnokot adott a hazának. Halassy Olivér a vízilabda, Kárpáti Károly a birkózás, Kabos Endre a vívás harmincas évekbeli legendája, aztán később, a teljesség igénye nélkül, Gyarmati Dezső, Keleti Ágnes, Polyák Imre, Zsivótzky Gyula, Növényi Norbert, Darnyi Tamás, Mizsér Attila vagy Szabó Bence öregbítette a klub hírnevét. Követni őket egyre kevesebb az esély, hiszen a mai, tizenhat szakosztályos UTE, kevés pénzből gazdálkodván, az utánpótlás-nevelésre koncentrál. Bár ha Berki Krisztián kijut a lovon Londonba…
Tegnap emléktáblát avattak a klub megalakulásának helyszínén, az újpesti Piac téri iskolánál, május 13-án nyitották meg a Stadionok metrómegálló melletti Sport Agorában az UTE történetét bemutató, októberig látható kiállítást, holnap pedig nagyszabású rendezvényt tartanak a Megyeri úti sportpályán a klub egykori és jelenlegi tagjainak részvételével. Van mire emlékezni.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.