Megújul a maffiaellenes központ

Több mint kilenc éve, az első Orbán-kormány hivatali ideje alatt kezdte meg munkáját a maffiaellenes központként is ismert Szervezett Bűnözés Elleni Koordinációs Központ, amelyet a belügyi szervek és a titkosszolgálatok közötti információk gyors áramoltatására, bűnüldöző tevékenységük párhuzamosságainak felszámolására hoztak létre. Az érdemi munkát részben azóta is az akadályozta, hogy az információadásra kötelezett felek titkolóztak, egymással rivalizáltak.

Kacsa. Bár a Népszava kormánypárti forrásokra hivatkozva pénteken közölte, Morvay Tamás, a lehallgatási botrányba kevert UD Zrt. egyik tisztségviselője lehet az Alkotmányvédelmi Hivatal (AH) – korábbi nevén Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) – főigazgatója, a Magyar Nemzet úgy tudja, az értesülésnek semmiféle valóságalapja nincs. (S. P.)

Az első polgári kormány idején, 2000 augusztusában nyújtotta be a Miniszterelnöki Hivatal Nemzetbiztonsági Irodája azt a törvényjavaslatot, amelyben tíz, a bűnüldözésben érintett szervezet ilyen irányú tevékenységének koordinálását, keletkezett információik összegyűjtését, nyilvántartását jelölte meg a központ feladataként.
A törvény 2001. január elsején lépett hatályba, és a náluk keletkezett információk átadására kötelezte a rendőrséget, a Rendvédelmi Szervek Védelmi Szolgálatát, a határőrséget, a pénzügyőrséget, az APEH Bűnügyi Igazgatóságát, és a katonai, valamint a polgári titkosszolgálatokat. A Szervezett Bűnözés Elleni Koordinációs Központ (Szebekk) a Pintér Sándor vezette belügyminisztérium irányítása alatt 2001 áprilisában a polgári elhárítástól érkezett Bácskai János dandártábornok vezetésével kezdte meg munkáját a Készenléti Rendőrség fővárosi, Kerepesi úti bázisán álló szigorúan őrzött épületben. Bácskait a brókerbotrány mellékszálaként indult ügy miatt 2003 júliusában felfüggesztették állásából, mert a Budapesti Katonai Ügyészség hivatalos személy által elkövetett bűncselekmény alapos gyanújával büntetőeljárást indított a tábornok ellen. A Szebekk irányítását ekkor ideiglenesen Mikó István dandártábornokra bízták, majd 2006. február elsejével Gyurcsány Ferenc kormányfő Ferenczi László rendészeti és bűnmegelőzési helyettes államtitkárt, a rendőrség korábbi bűnügyi igazgatóját nevezte ki a központ főigazgatójának. A vezérőrnagy 2007 decemberében nyugdíjba vonult, a tisztségre azonban csak 2008. július 25-én írt ki pályázatot a nemzetbiztonsági iroda. A jelenlegi főigazgató Jónás Endre nyugállományú vezérőrnagy, aki köztisztviselőként irányítja a központ munkáját.
A szervezet tevékenységét a Medgyessy-kormány hivatalba lépését követő években több kritika érte.
A bírálók egyebek mellett azt vetették fel, hogy igazából nincs is szükség az akkoriban évente kétszázmillió forintból gazdálkodó, 42 fős szervezetre, működése a közvélemény számára átláthatatlan, eredményessége pedig kétséges, mert megalakulását követően nőtt a szervezett bűnözéssel összefüggésbe hozható vesztegetési, befolyással üzérkedési, pénzhamisítási ügyek száma. A központ koordinációs és elemző munkáját a kezdetektől nehezítette, hogy a törvényben meghatározott, elkülönülten működő rendvédelmi szervek sok esetben szakmai féltékenység miatt nem továbbítottak minden, a működésük során náluk keletkezett, a szervezett bűnözéssel összefüggő információt. A titkosszolgálatok több esetben úgy adtak át adatokat, hogy azokat „nem továbbítható” megjegyzéssel látták el, ami eleve kizárta, hogy ezeket az értesüléseket a központ megossza a társszervekkel.
A volt főigazgatók nem kívántak nyilatkozni a központ múltjáról és jövőjéről, azonban a megkérdezett tábornokok egyetértettek abban, hogy a szervezet életében új időszámítás kezdődhet, miután a most hivatalba lépett kormány Pintér Sándor belügyminiszter felügyelete alá helyezte az Alkotmányvédelmi Hivatal néven tovább működő polgári elhárítást és a Nemzetbiztonsági Szakszolgálatot is. Mint mondták, a külügyi tárcához került Információs Hivatal kivételével most „egy kézben” vannak azok a szervek, amelyeknek információkkal kell ellátniuk a központot, és csak a miniszteren múlik, hogy az egyébként uniós szinten is kiemelkedő képességű rendszer ezután miként szolgálhatja teljes kapacitásával a hatóságok szervezett bűnözés elleni fellépését.