Azt még sokáig elemezni fogják politológiaszemináriumokon, hogy süllyedhetett odáig az Európai Bizottság elnöke, hogy felszólítsa a magyar kormányt, ne akadályozza a pride megtartását. De az is megér egy misét, miért sorakozott fel a teljes balliberális ellenzék, mínusz Magyar Péter egy olyan ügy mellett, ami tudhatóan nem élvezi a magyar társadalom józan többségének a támogatását. A zsebmessiás most is sunyin számító volt, és épp most kellett nyaralni mennie a gyerekeivel. Így aztán a Tisza-hívek ugyan ott tobzódtak, vezérük mégis elmondhatja, ő nem sétált bele a melegpropaganda csapdájába.
Nagyon úgy tűnik ugyanakkor, hogy Karácsony ismét kacérkodik a miniszterelnök-jelölti pozícióval. Figyeljük csak, mit mond a tiszásoknak: „Nekünk nem mindegy, hogy mi lesz a választás másnapján. Mi nem fogunk akárkire szavazni a hatalom ellenében. Azt fogjuk támogatni, akitől joggal várható, hogy Magyarországot újra a közös otthonunkká teszi.”
Vajon kire gondolt a költő? Magyar Péter helyében sürgősen elkezdeném elemezni ezeket a mondatokat, és felkészülnék azokra az időkre, amikor brüsszeli kenyéradó gazdái végképp megelégelik botrányait és káderpolitikájának súlyos tévedéseit. Nincs kizárva ugyanis, hogy ismét elindul a szereplőválogatás a globalisták körében. A szombaton összeverődött tömeg látványa feltehetően megmozgatja más szerencselovagok fantáziáját is, bár a választék elég gyenge. Még jó, hogy a pride-ot elutasítók lényegesen többen vannak.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!