Immár kétszeresen is katasztrófa sújtotta övezetnek tekinthető Parajd. Először a Korond-patak tört be a sóbányába, most szombaton pedig a Tisza nevezetű szelfiszakkör árasztotta el a székely települést, élén Magyar Péter primadonnával. A községre behatoló, saccra húsz-harminc fős deszant felerészt udvari fényképészekből és íródeákokból, felerészt egybenyakú előemberekből állt. Utóbbiak a partraszállás után rögvest sünalakzatba rendeződtek, és elhárították a pártvezérükre leselkedő legfőbb veszedelmet: Császár Attilát. Tudniillik a köztévé riportere kérdésekkel merészelte megzavarni a fényképezkedni érkező Péter urat, továbbá (és főként) elállta előle a napfényt. Így hát Császárt hamarjában deportálták a környékről. És még örülhet, hogy ennyivel megúszta. Gondolom, az esetleges kormányváltás után az ő fizetésének, lakásának is utánanéznek majd a tiszás igazolóbizottságok…
A sóbányánál tiltakozó székelyek várták pártelnök urat egy ajándék tekenyővel (lábmosásra), ám ő inkább rájuk küldte a román zsandárokat, majd bevetette magát az erdőbe, mint Avram Iancu.
A helyi medvék fejvesztve menekültek. Később Nagyadorjánnál valami bungallószerűségnél gyűjtötte össze csapatait a Tisza-vezér. Ha minden igaz, itt készült róla a réten hempergős fotó. Spontán fekszik a susnyásban, és talán azon töpreng, mennyi szuverenitásról kéne lemondanunk. Később, a beszéde idején nagyjából ötvenfős tömeg hömpölygött a „nagyszínpadnál”. Állítólag ott volt a szlává ukrájinyis Romulusz meg az örökös Szürke kardigán-díjas Kéri Laci bácsi. Kemény csapat – mondhatná rájuk is Horn Gábor. A szeánsznak a Közösségi Párbeszéd Tábor nevet adták. Az ötletgazda, Kátai István már a pénteki megnyitón közhírré tette: Tusványoson megszűnt a párbeszéd, bezzeg itt mindenkit meghallgatnak, mindenkinek a véleményére rettentően kíváncsiak. Majd ugyanezzel a lendülettel elzavarták lapunk stábját, amiért cikkünkben utalni mertünk a gyér érdeklődésre. Így a másnapi fő attrakcióról, Magyar Péter beszédéről már csak a csókosok tudósíthattak: Gulyás Marci Partizánja, a 444, illetve a parászkaborókák. Ők természetesen hozták a szükséges nyelvcsapásszámot.