Pars: még sincs ezüst

Bár a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) megfosztotta második, illetve harmadik helyezésétől a pekingi olimpián doppingvétségen ért Vagyim Gyevjatovszkijt és Ivan Tyihont, a két fehérorosz kalapácsvető visszakapja az érmét, miután a Nemzetközi Sportdöntőbíróság (CAS) tegnap helyt adott a fellebbezésüknek. A döntés következményeként Pars Krisztián nem lép elő ezüstérmessé, hanem marad negyedik.

Gyevjatovszkij és Tyihon vizeletmintájában a pekingi ellenőrzés – az A és a B minta is – a megengedettnél magasabb tesztoszteronszintet mutatott ki, ezért a NOB törölte a két fehérorosz kalapácsvető eredményét. A két sportoló a CAS-hoz fordult, amely tegnapi ítéletével meglepő módon helyt adott a fellebbezésnek. Indoklásában azt közölte, a tesztek laboratóriumi elemzése során szabálytalanság történt. Noha a magas tesztoszteronszint kiszűrése nehézségekbe ütközik, hiszen egyénenként meglehetősen nagy szórást mutat ez az érték, volt már olyan sportoló, akit ezért tiltottak el. A CAS ítélete mindenképpen kétségeket ébreszt, aminek Pars Krisztián határozottan adott hangot:
– Ezek után mi szükség van a doppingellenőrzésre? Nem tudok mit mondani, meg voltam győződve róla, hogy én kapom az ezüstérmet, hiszen egyértelműen pozitív lett a két fehérorosz versenyző doppingtesztje. Nem tudom, hogyan utazzak el ezek után egy külföldi versenyre, s szerintem a Nemzetközi Olimpiai Bizottságot is hatalmas presztízsveszteség érte ezzel a döntéssel. Undorító, ami történt.
Gyulai Márton, a Magyar Atlétikai Szövetség (MASZ) főtitkára a versenyzőhöz hasonlóképpen foglalt állást, Molnár Zoltán, a Magyar Olimpiai Bizottság igazgatója és Tiszeker Ágnes, a Magyar Antidopping Csoport vezetője azonban higgadtan fogadta a határozatot.
– Nincs más lehetőség, a döntést el kell fogadni. A CAS választott bíróság, a játékszabályok értelmében előzetesen a NOB és a két fehérorosz atléta is alávetette magát a döntésnek. Fellebbezésnek helye nincs – mondta Molnár Zoltán. – Olvastam a jelentést. A labor nem az előírt nemzetközi szabványok szerint járt el, és ha úgy tetszik, nem tudta bebizonyítani, hogy a fehérorosz sportolók szervezetében a tesztoszteronszint emelkedése tiltott anyag szedésének a következménye. Nem kell összeesküvés-elméleteket gyártani, nem a magyarok és Pars Krisztián ellen irányult a döntés – tette hozzá Tiszeker.
Az igazságérzetünk mégis berzenkedik, s arra kell gondolnunk, a döntést a jog és a doppingvétel gyakorlata és szabályzata mellett a sportdiplomácia is befolyásolta. S noha Magyarország csak közvetve volt érintettje a pernek, közismert, hogy e téren roppant sebezhető.