Élen az oroszok. Tavaly Oroszország termelte a világon a legtöbb olajat a BP kimutatása szerint, megelőzve Szaúd-Arábiát. Míg az oroszok 1,5 százalékos termelésbővülést értek el, a szaúdiak 10,6 százalékkal visszaestek. Az olaj és a gáz eladása is csökkent tavaly világszerte, ez az utóbbi energiahordozó esetén még soha nem történt meg. A gázfelhasználás visszafogása azonban épp Oroszországot érintette súlyosan (12,1 százalékos csökkenés), így az Egyesült Államok átvette az első helyet ebben az iparágban. (MN)
Ma a BP logója egy sugárzó napot formáz, mutatva az energia és a természet kapcsolatát. Korábban a címerpajzs zöld színű volt, benne aranylott a két betű. Ez sem túl régi, a hatvanas években az arany betűk még fekete pajzsban feszítettek büszkén. A fekete azonban nem illik a modern, környezettudatos olajcég imázsához, ezért gyorsan változtatni kellett. A BP egyike azon óriási olajcégeknek, amelyek hatalmas munkával tisztára akarták mosni igencsak besározódott nevüket, s bizonyos eredményeket el is értek. A britek 2006-ban vették észre, hogy Alaszkában meghibásodott egy olajvezetékük, ezért több mint egymillió liter nyersolaj és gázolaj ömlött a tengerbe. Egy évvel később ugyanott metilalkohol ömlött ki a tundrára, visszafordíthatatlan károkat okozva a környezetnek. Alaszka ezeket túlélte, pedig a nagy cégek nem először hibáznak a sarkvidéken. A híres katasztrófa után az Exxon Valdez nevű tankhajó zátonyra futott a Prince William-szorosnál, és 250 ezer hordó nyersolaj ömlött a tengerbe. Az 1989-es katasztrófát követően az Exxon olajtársaságra ötmilliárd dolláros különbüntetést róttak ki az amerikai hatóságok, ám végül csak ennek tizedét kellett ténylegesen befizetnie. A beszenynyezett Prince William-szoros környéke máig nem tért magához, de azt a kétes értékű dicsőséget zsebelhette be, hogy a biológusok folyamatosan itt kutathatják az olaj hatását az élő szervezetekre. Az Exxon azonban túlélte, megerősödött, egyesült a Mobillal, sőt ma is egyike annak a hat olajtársaságnak, amelyek uralják az egész piacot. A többiek a Chevron, a Shell, a Total és a ConocoPhilips. No meg a BP.
A BP Deepwater Horizon fúrótornyának mostani katasztrófája során nagyjából háromnaponta ömlik annyi olaj a tengerbe, mint az Exxon Valdez baleseténél, nehezíti a britek dolgát, hogy nem egy csak helikopterről megközelíthető sarkköri szigetcsoportot érint, hanem az Egyesült Államok déli államait. A felsorolt olajtársaságok persze csak örülnek annak, ha egy hatalmas versenytársuk kiesik közülük, így nem véletlen, hogy ők is imázskampányba kezdtek. Az új hirdetésekben a BP-re utalva azt bizonygatják, hogy vannak olyanok, akik nem törődnek a környezetvédelemmel, de szerencsére az ő olajtársaságuk igen. Valójában a hat nagy olajcég mindegyikével kapcsolatban lehet találni olyan eseteket, amikor tisztességtelen eszközökkel élt, mindegyikük okozott már környezeti károkat, főként Afrikában, ahol azonban a legszörnyűbb szennyezéseket is el tudják tussolni a nyugati média érdektelensége miatt.
A BP részvényei ötven nap alatt 52 százalékot veszítettek értékükből, a nagyok közül állítólag a Shell és az ExxonMobil is ugrásra kész, hogy „megmentse” a céget, beolvasztva saját érdekeltségei közé. Ahogy azt az olajiparban teszik általában. 1998-ban a BP is átvette az Amoco olajcéget, amely egyebek között arról hírhedt, hogy Amoco Cádiz nevű tankere 1978-ban zátonyra futott, és tönkretette a bretagne-i Landunvez tengerpartját. A britek szerint szó sincs arról, hogy bárkinek a segítségére szorulnának. A BP szerint eddig 1,5 milliárd dollárba került az olajkatasztrófa, s mindenkit megnyugtattak, hogy még rengeteg pénzzel rendelkeznek. Az azonban nem biztos, hogy ha az Exxon 1989-ben megoldotta fizetés nélkül, akkor 2010-ben ugyanez sikerülni fog a BP-nek is.















Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!