Az év végére vissza a húszba

Két hét leforgása alatt tízből tíz ellenfelét legyőzve két WTA-tornát is megnyert Szávay Ágnes – előbb a budapestit, majd a prágait –, és a női tenisz világranglistáján a 49. helyről a 38.-ra kúszott előre. Kétségkívül bizakodhat, hogy innen továbbra is felfelé vezet az útja; s miként tervezi, az év végére újra visszakerül a legjobb húszba.

2010. 07. 30. 22:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Volt valamiféle előjele annak, hogy ilyen nagy sorozattal rukkol ki, vagy csak lépésről lépésre haladt előre, és a végén önmagát is meglepte? – kérdeztük Szávay Ágnestől a tegnapi budapesti sajtóbeszélgetésén.
– Úgy gondolom, hogy már az év eleji amerikai versenyeimen is jól játszottam, utána viszont sajnos közbejött egy sérülés. Igazából ez volt az oka annak, hogy salak- pályán eleinte nem úgy szerepeltem, ahogy az edzőmmel vártuk. Wimbledonban aztán egy színvonalas mérkőzésen kaptam ki, párosban viszont a legjobb nyolcban voltunk, ami mutatja, hogy ott is jól játszottam. Ez a mostani két tornagyőzelem egy hosszú munka eredményeként fogható fel.
– A budapesti tornának úgy vágott neki, hogy ha meg is nyeri, mivel címvédő, a világranglistás pontjait biztosan nem gyarapítja. Ez a tény és a hazai pálya mennyire nyomasztotta?
– Próbáltam mindig az éppen előttem álló mérkőzésre koncentrálni, és nem az járt a fejemben, hogy most bizony visszaeshetek a ranglistán. Nem tagadom, izgultam, de emellett jó érzéssel töltött el, hogy tavaly sikerült megnyernem ezt a versenyt. Jó volt újra játszani ugyanazon a pályán, és látni, hogy most is rengetegen kijöttek drukkolni nekem.
– Prágába az edzője, az osztrák Karlheinz Wetter helyett az édesanyja kísérte el. Miért?
– Csak annyi történt, hogy Karlnak is jár egy kis szabadság, és eleve úgy beszéltük meg, hogy ezt a hetet nélküle töltöm. Ezért utaztam az édesanyámmal, és az ő lelki támogatása nagyon sokat jelentett.
– Budapest és Prága után lendületből akár a Bad Gastein-i tornának is nekifuthatott volna.
– Ez azért nem így működik, erre korábban kellett volna benevezni. Ezt a versenyt nem terveztük be. Erre a hétre én kaptam szabadságot, hazajöttem Ausztriából, ahol készülök, s szeretnék is most itthon eljutni egy akvaparkba, lazítani. Utána jön két hét munka, felkészülés a kemény pályás amerikai versenyekre, mindenekelőtt a US Openre, és három hét múlva indulok is a tengerentúlra.
– Milyen reményekkel?
– A fő célom ugyanaz, ami az év elején is volt: a világranglistán az év végére bekerülni a legjobb húszba. Szerintem erre most egész jó sanszom van. Jó meccsek vannak mögöttem, nyugodtan készülhetek a US Openre. Előtte még Montrealban és New Havenben indulok, és mindkét helyen jó lenne minél tovább jutni, minél több meccset játszani kemény pályán, mielőtt a fő versenyre megyünk.
– Eldőlt már, hogy a tengeren túl kivel játszik párost?
– Igen, Patty Schnyderrel.
– A svájci lány jól viseli, ha egyesben megveri? Legalábbis Budapesten a döntőben éppen őt győzte le, és Prágában is összekerülhettek volna a fináléban.
– Patty kedves lány, jól kijövünk egymással, s bár jóval tapasztaltabb versenyző nálam, nagy tisztelettel viseltet irántam. Örültem volna, ha Prágában is vele játszom, és amikor ő már bejutott a négybe, a férje tréfásan meg is kérdezte tőlem, hogy akkor megismételjük-e a múlt heti döntőt. Mondtam neki, hogy rajtam nem múlik, igyekezni fogok. Ám Patty sajnos kikapott a négy között, ő kicsit hamarabb elfáradt, mint én.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.