Tegnap számoltunk be az MMK átvilágításának eredményéről, amelyből kiderült, hogy a közalapítvány teljes elkötelezettségállománya 7,9 milliárdra rúg. A túlköltés abból adódott, hogy a közalapítvány által támogatott filmek finanszírozása évek óta banki hitelből történik, amelyet a produkciók az MMK által megítélt támogatásból törlesztenek. A banki finanszírozás bevezetését a kulturális tárca 2005-ben szerződésben tette lehetővé, amelyet egy kormányhatározat is megerősített.
Az MMK elnöke, Kőrösi Zoltán szerint a közalapítvány helyzete egy szigorú takarékossági programmal, új filmtámogatási stratégiával két-három év alatt konszolidálható. Ám Szőcs Géza kulturális államtitkár 1,5 milliárdos zárlatot helyezett kilátásba a közalapítványnál, ami az MMK idei költségvetésének 60 százaléka, míg Kőrösi Zoltán és az új kuratórium a konszolidációs tervet abban a tudatban készítette el, hogy a Nefmi a közalapítvány költségvetésének 30 százalékát, azaz 750 millió forintot zárol. (A kormány a minisztériumoknál 42 milliárd forint zárolását tartja szükségesnek, ebből 11 milliárd a Nefmire eső rész.) – Amenynyiben valóban másfél milliárd forintot, az MMK idei költségvetésének 60 százalékát zárolja a Nefmi, akkor a maradék pénz az adósságállomány kamatainak törlesztésére sem lesz elég – nyilatkozta lapunknak Kőrösi Zoltán. – Ebben az esetben a közalapítvány által támogatott producerek százai nem tudnák törleszteni a felvett banki hiteleket, a magyar filmes cégek csődbe mehetnek, gyakorlatilag a teljes magyar filmszakma megszűnhetne. A producerek joggal indíthatnának pereket az állami közalapítvány ellen, hiszen kormánygarancia alapján vettek fel hiteleket, és több évig nem készülne magyar film. Kérdés, így hogyan lehet a mintegy nyolcmilliárdos túlköltést konszolidálni. – Lapunk értesülése szerint egyébként már egy magyar filmes cég ellen inkasszót nyújtott be a hitelező bank.
Az MMK a 2011-es filmszemlére tizenhét, a 2012-esre pedig nyolc magyar játékfilm részbeni támogatását vállalta, ezek jó része valószínűleg nem készülhetne el az MMK költségvetésének 60 százalékos zárolásával. Előkészületben van Tímár Péter Szellem Ferije (producer: Kálomista Gábor), Bollók Csaba Kilenc című játékfilmje (producer: Csere Ágnes), Szabó István Az ajtója (producer: Hábermann Jenő), Fekete Ibolya Anyám és… című munkája (producer: Garami Gábor), Pejó Róbert Mancsa (producer: Kántor László), Mátyássy Áron Víkendje (producer: Fodor Gergely), valamint Fliegauf Benedek Szállnak a varjak című filmje (producer: Muhi András). Már forog Dobray György A viszkis című krimije (producer: Szita Miklós, Sipos Kornél), Forgács Péter Német egysége (producer: Kántor László) Török Ferenc Isztambulja (producer: Kántor László), Rudolf Péter Üvegtigris 3. című filmje (producer: Kovács Gábor), Gauder Áron Egill című animációja (producer: Novák Erik), valamint Valiczky Tamás Tom Tomickija (producer: Czabán György).
Kőrösi Zoltán szerint a produkciók elkészültét az is veszélyezteti, hogy a Nefmi nem utalta ki a költségvetésben szereplő idei filmtámogatásnak már a júniusi részét sem. – A tárca arra hivatkozik, hogy a közalapítvány elmúlt két évének átvilágítása zajlik, ám tudtommal ez a beszámoló még a választások előtt elkészült a kulturális tárcánál – tette hozzá az MMK elnöke. Azt egyébként még a Bajnai-kormány idején, a Hiller István irányította kulturális tárca vállalta szerződésben, hogy az MMK éves költségvetése 2010-ben 5,120 milliárd forint, 2011-ben 6,562 milliárd, 2012-ben 7,088, 2013-ban pedig 7,997 milliárd forint lesz. Hasonlóan 2013-ig fogadta el az Európai Unió a magyar filmtámogatási programot.
Az Országgyűlésben már határozat született arról, hogy év végéig az állami közalapítványok megszűnnének és nonprofit kft.-vé alakulnának át. Ebben az esetben a magyar filmszakmát működtető MMK is megszűnne, tevékenységét nonprofit kft.-ként folytathatná. – Én ezt pozitív, előremutató folyamatnak tartom – kommentált Kőrösi Zoltán.

Bródy János fia takarít, hogy elüsse az időt a kaliforniai börtönben