Peter Mandelson sosem tartozott a brit Munkáspárt legnépszerűbb politikusai közé. Csütörtökön megjelenő könyve, A harmadik ember, amely minden idők egyik legnagyobb sikerű filmjétől kölcsönözte címét, és amelyből a Times tegnap közölt részleteket, aligha növeli népszerűségét munkáspárti berkekben. Sokan máris árulónak titulálják. A cím, kissé szerénytelenül, arra utal, hogy a szerző több mint egy évtizeden át pártja harmadik legfontosabb embere volt Tony Blair és Gordon Brown után. Ennél sokkal fontosabbak azok a leleplező részletek, amelyekből kiviláglik nemcsak Blair és Brown csatározása a vezető szerepért, Brown kétségbeesett kapálózása, hogy az elvesztett választás után a liberális demokraták segítségével miniszterelnök maradhasson, hanem az egész „új munkáspárti” stratégia. Fény derül számos turpisságra: hogyan vezették az országot az iraki háborúba, és hogyan jutott a csőd szélére az ország Brown miniszterelnöksége alatt.
Mandelson könyve a lehető legrosszabb időben éri a Munkáspártot: a párt Brown lemondása nyomán vezetőválasztásra készül, és a sok leleplező részlet az egyes jelöltekre nézve sem hízelgő. Az időzítés azért is kínos, mert háttérbe szorítja a konzervatív-liberális demokrata koalíciós kormány nehézségeit, amelyet az ellenzékbe szorult Munkáspárt saját hasznára fordíthatna.

Időutazás a Videoton gyár 60-as éveibe