Csökken Simor fizetése

Válság ide vagy oda, átlagosan 7,8 millió forint volt tavaly a jegybanki alkalmazottak éves átlagfizetése. A Magyar Nemzeti Banknál ráadásul a nemzetgazdasági átlagnál magasabb volt 2009-ben a fizetésemelés. A kormány törvényjavaslattal csökkenti Simor András rekordnagyságú fizetését.

A válság derekán, tavaly csaknem nyolcmillió forint volt a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alkalmazottainak éves átlagbére az Állami Számvevőszék (ÁSZ) MNB 2009-es tevékenységéről szóló jelentése szerint. Ráadásul a jegybanki fizetések átlagosan 4,6 százalékkal emelkedtek, ami kilencszer volt nagyobb, mint a nemzetgazdasági átlag. Az MNB vezetői részére kifizetett jutalom szintén nyolc százalékkal növekedett tavaly.
A bérek emelkedéséről szóló hírek azért is érdekesek, mert a Magyar Nemzeti Bank a tavalyi nyereség után az idén igencsak szűk esztendő elé néz. Tavaly a jegybank eredménye 65,5 milliárd forint volt, ugyanakkor ebben az évben már veszteséggel számolnak. Az idén 69 milliárd, 2011-ben 55, 2012-ben pedig 54 milliárd mérleg szerinti veszteséget tervez az MNB. Ennek magyarázata, hogy az államadósság finanszírozásába bevont devizahitelek forint- és devizahozamainak kamatkülönbözete az MNB eredményét terheli.
Miután pedig a nemzeti bankról szóló törvény szerint a veszteségnek az MNB tartalékait meghaladó része az ország költségvetését terheli, 2012-re várhatóan 49 milliárdot kell közpénzből a hiány finanszírozására fordítani – írja az ÁSZ jelentése. A gazdasági válság és a megalapozatlan gazdaságpolitika okozta devizahitel-válság tehát nem csupán a hitelfelvevőket sarcolja, hanem a költségvetés számára is terhet jelent. Pedig nem kellene ennek feltétlenül így lennie. Az utóbbi hat évben felfutó devizahitel-áradatot – szakértők szerint – viszonylag könnyen megakadályozhatta volna a kormány, illetve az MNB. A jegybank egyrészt erőteljesebben ösztönözhette volna a kormányt a hitelek korlátozására, másrészt saját hatáskörben, magasabb tartalék megkövetelésével, önállóan is visszafoghatta volna a devizahitelek térnyerését.
Az ÁSZ jelentése a 2009–2011-es időszakra tervezett jegybanki hatékonyságjavító programban is talált hibákat: a tervezett 67 fős létszámcsökkentést úgy határozta meg az MNB vezetése, hogy abból 17 főt már egy korábbi hatékonyságjavító intézkedéskor elbocsátottak. A beszámolók adatai pontatlanok és nem összehasonlíthatók, ráadásul egyoldalúan készültek: kizárólag a megtakarításokat mutatták be, nem számoltak az olyan költségnövelő hatásokkal, mint például a létszámleépítésekkel kapcsolatos végkielégítések összege – állapította meg az ÁSZ.
A Magyar Nemzeti Bank elnökének és a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete elnökének havi keresete a bruttó átlagkereset tízszerese lehet – ezt a javaslatot tartalmazza a Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter neve alatt pénteken beterjesztett törvénycsomag.