Ha megtörtént a rendszerváltás, nem hagyhatjuk, hogy a hóhérok háromszor annyi jövedelemben részesüljenek, mint áldozataik – jelentette ki lapunknak Wittner Mária. Az 1956-ban halálra ítélt fideszes országgyűlési képviselőtől megtudtuk, a közeljövőben kezdeményezi, hogy a parlament átvizsgálja és csökkentse a kommunista bűnösök nyugdíjait. – Bár Lengyelországban felezték a nyugdíjukat, ha Biszku Béla 642 ezer forintos nyugdíjat kap, nálunk legalább harmadolni kellene, vagy egyszerűen az átlag nyugdíj szintjére csökkenteni – vélekedett a politikus. – Ennyivel tartozunk a társadalomnak és ’56-nak. Eleget gyalázták már a forradalmat, most mi lépünk. De minket nem a boszszúvágy, hanem az igazságtétel vezényel majd – tette hozzá.
Bulgáriában a lakosság aláírásgyűjtésbe kezdett, hogy a bolgár országgyűlés vegye napirendre a szociális kódex újratárgyalását.
*
A petícióval azt kívánják elérni, hogy az egykori kommunista elit kiemelt nyugdíjait csökkentsék az átlagnyugdíj szintjére. Az aláírók nehezményezik, hogy az érintettek anélkül, hogy életüket kockáztatták volna, a maximális, 110 ezer forintnak megfelelő nyugdíjban részesülnek az átlag 42 ezerrel szemben. Ebben az ügyben egyébként éppen Magyarországot említik példaként, ugyanis hazánkban egyenlőségjelet tettek a holokauszt és a kommunizmus bűneinek tagadása közé. Hasonló döntést hozott a román parlament is, Lengyelországban pedig 2010 elején csökkentették az egykori magas rangú kommunista vezetők nyugdíját.
A magyar parlament is – bár egyelőre más formában – legalább részleges elégtételt kíván venni az előző rendszer magas rangú vezetőin. Az erre mutatkozó igény az elmúlt hetekben egy dokumentumfilm körüli polémiában mutatkozott meg; két újságíró, Skrabski Fruzsina és Novák Tamás az 1956-os forradalom véres megtorlásának egyik főszereplőjéről, Biszku Béláról készített filmet. Igaz, kicsit félrevezették a véreskezű kommunistát, aki csak azért állt kamera elé, mert azt hitte, szülőfalujáról, Márokpapiról készül film. Később világossá vált, hogy nem a falu, hanem ő maga és múltbéli tettei ihlették a filmet. Először lányai kezdtek el fenyegetőzni, hogy jogi útra terelik az ügyet, ha bárki bemutatja a filmet. Később Biszku is pert helyezett kilátásba, mondván, személyes engedélye nélkül nem tehető közzé a film, mert ő már nem közszereplő.
Két héttel ezelőtt az Országgyűlés kulturális bizottsága rendkívüli ülésen foglalkozott az ügygyel, tegnap pedig a Házban lezajlott a helyzetet rendezni kívánó határozati javaslat általános vitája is. A tervezet arra kéri a kormányt, dolgozzon ki javaslatot arra, hogy a kiemelkedően fontos dokumentumfilmek és történelmi dokumentumok nyilvánosságra hozatala ne legyen minden esetben kizárható a személyiségi jogokra való hivatkozással. A tegnapi általános vitában egyébként mindegyik párt támogatta az elképzelést. Heves vitát váltott ki azonban a Jobbik és Fidesz képviselői között, hogy az Országgyűlés kulturális és sajtóbizottsága elé idézzék-e Biszkut. A kormánypárt szerint a volt belügyminiszternek nem a grémium, hanem a bíróság előtt kell elszámolnia egykori politikai bűneivel.
