Megszakadtak a hét végén a tárgyalások a kormány, valamint a hazánkat 2008 novembere óta hitelező Nemzetközi Valutaalap (IMF) és az Európai Unió között. A delegációk hazautaztak Washingtonba, illetve Brüsszelbe, és bizonytalan időre elhalasztották a hazánknak nyújtott pénzügyi segítség ötödik felülvizsgálatának lezárását. Hitelezőink további megszorításokat szeretnének kikényszeríteni az Orbán-kormánytól, az idei és jövő évi költségvetés kockázataira és a Bajnai-kabinet által korábban meghatározott államháztartási hiánycélokra hivatkozva. A valutaalap és az EU emellett kifogásolja a pénzintézeteket sújtó bankadó bevezetését, mert szerintük a befektetési kedv és a gazdasági növekedés visszaesését eredményezheti. Utóbbi érvelés egyben azt jelenti, hogy a pénzintézetek eredményesen lobbiztak hitelezőinknél a hivatalos tárgyalások megindulása előtt, hiszen a bankadó elleni fő érveiket mind az IMF, mind az EU átvette. A szervezetek ugyan elismerték, hogy a bankoktól várt 200 milliárd forintos pluszbevétel jelentősen hozzájárul a hiánycsökkentéshez, ám ezt figyelembe véve is arra szólították fel az Orbán-kormányt, hogy „gondolja át ennek az adónak néhány jellemzőjét”.
*
A bankok jövedelmezőségét mindig is fontos szempontként tartották nyilván az IMF és az EU delegációi, amelyek az eddigi negyedéves ellenőrzések során valamennyi alkalommal megnyugvással vették tudomásul, hogy a magyar bankrendszer stabil és megfelelő nyereséget termel.
Míg a kormányváltás előtt hitelezőink nem láttak lyukakat az idei büdzsében, és többször megerősítették, hogy tarthatónak ítélik a 3,8 százalékra tervezett deficitet, most mégis gondjaik támadtak a költségvetéssel. A korábbiakkal ellentétben most már úgy látják, a büdzsé tartalékai nem lesznek elegendőek, az IMF szerint az idei biztosítékokban található hiányosság mintegy 78 milliárd forintot tesz ki.
A közösségi közlekedés helyzetének megítélésében szintén látványos fordulat következett be. Hitelezőink most már felróják, hogy a tömegközlekedést érintő szerkezeti átalakítások – az év elején történt áremeléseket kivéve – késnek. Aggasztónak értékelik emellett azt is, hogy a kincstárnoki rendszert felváltó költségvetési felügyelői rendszer bevezetése késésben van. A kormány, illetve a valutaalap és az EU Simor András havi 8,3 millió forintos bérének csökkentésében sem tudott megegyezni. Az EU delegációja a fizetéssel kapcsolatban arra kérte a kabinetet, hogy tartsa tiszteletben a központi bank teljes függetlenségét.
A tárgyalások során nézetkülönbség alakult ki a jövő évi államháztartási hiányt illetően is a tárgyaló felek között. A Bajnai-kormány által a jövő évre garantált 2,8 százalékos deficit helyett az új kabinet három százaléknál némileg magasabb hiánycélt szeretett volna kitűzni arra hivatkozva, hogy az induló szerkezeti reformok – átmenetileg – megnövelik a költségvetés hiányát, ám hosszú távon lehetővé teszik a kiegyensúlyozott állami gazdálkodást. A valutaalap és az EU képviselői hallani sem akarnak a lazításról, és ragaszkodnak a 3 százalék alatti deficithez.
Figyelemre méltó, hogy míg az IMF és az EU eddig nem aggódott az eladósodott állami vállalatok miatt (még a Malév államosítása után sem), most már ezt is másképp látják, és sürgetik a veszteséges állami cégek átalakítását annak érdekében, hogy azok kisebb terhet jelentsenek a büdzsé számára.
Az egyeztetéseken végül szóba sem került a hazánkkal kötendő újabb – 2011-re, 2012-re szóló – elővigyázatossági hitelmegállapodás. Ezt Christoph Rosenberg, az IMF-küldöttség vezetője a Reutersnak azzal indokolta, hogy először nyilvánvalóan a gazdaságpolitikai kérdéseket kellett tisztázni, ám ez nem történt meg. Rosenberg szerint Magyarországnak nemcsak az idén, de jövőre is költségvetési nehézségekkel kell megküzdenie. Mint fogalmazott, főleg a költségvetési területen maradtak nyitott kérdések, ezenbelül is a tervezett intézkedések fenntarthatósága körül.
További megszorításokat szorgalmaz az EU is. Mint Olli Rehn gazdasági ügyekért és monetáris politikáért felelős biztos a hét végén elmondta: a túlzott költségvetési hiány jövő év végéig történő kiigazítása nehéz döntéseket igényel, különösen a kiadásokkal kapcsolatban. Brüsszel alapvető fontosságúnak tartja az államadósság csökkentését és a finanszírozási feltételek javítását. Az Európai Bizottságnak a tárgyalások után kiadott álláspontja szerint hazánknak növelnie kell az erőfeszítéseket a fenntartható, három százalék alatti hiány elérése érdekében.
A tárgyalásokról közleményt adott ki Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter is. Eszerint a magyar kormány a tárgyalások során őszintén feltárta az első fél év elhibázott gazdálkodásából fakadó súlyos problémákat. Az IMF és az EU küldöttségei mindezek alapján elismeréssel méltatták az új kormánynak a korábbi hibák kiigazítása érdekében tett lépéseit, amelyek növelték az állam bevételeit, a 120 milliárd forintos minisztériumi zárolásokkal és a költségvetési felügyelők kiküldésével pedig jelentősen csökkentették az állami kiadásokat. Matolcsy megerősítette: a kormány folytatja a reformok politikáját, de újságíróknak nyilatkozva ehhez hozzátette, amennyiben a megszorítás vagy a bankadó az egyetlen választási lehetőség, a kormány az utóbbit fogja választani, és ez így lesz jövőre is.
Pénzügyi elemzők szerint a tárgyalások félbeszakadása elbizonytalaníthatja a piacokat, ám nem azért, mert a sikertelen felülvizsgálat miatt nem hívhatjuk le a hitelkeretünk aktuális részét, hiszen hazánk már hosszabb ideje kizárólag a piacról finanszírozza magát. A szakemberek sokkal inkább azért aggódnak, hogy hazánkban is megismétlődhet az a forgatókönyv, ami Romániában és Ukrajnában már bekövetkezett. Egyik ország sem tudott megegyezni a hitelezőkkel, amelyek magukra hagyták őket, majd néhány hónapnyi mélyrepülés után újra tárgyalóasztalhoz ültek, és a hitel érdekében mégis bevezették a drasztikus megszorításokat.
Vezércikk a 7. oldalon
