A kormány célja a közbeszerzések egyszerűsítésével és gyorsításával a hazai kis- és középvállalkozások helyzetének javítása, a korrupció esélyének csökkentése és a költségek mérséklése – mondta el tegnap Fónagy János államtitkár a közbeszerzési törvénymódosítás expozéjában. Amennyiben a parlament elfogadja június 19-én az új szabályozást, a pályázó cégeknek nem kell majd minden eljárásnál ugyanazokat az igazolásokat bemutatni, a kiíró pedig a hatósági nyilvántartásokban szereplő adatokról nem kérhet igazolást. A formai és egyszerűbb hibák miatt a jövőben nem lehet kizárni pályázókat. Kezdő vállalkozások is indulhatnak közbeszerzési eljáráson, ha legalább annyi árbevétellel már rendelkeznek, mint amekkora összegű munkára pályáznak.
A körbetartozásokon enyhítene a törvény azon passzusa, amely szerint az ajánlattevőnek előre be kell jelenteni alvállalkozóit, s csak akkor nyújthat be számlát a kiíró szervezetnek, ha alvállalkozóit már kifizette. A nem fizetők meghatározott időre kizárhatók lesznek a közbeszerzésekből.
A korrupció ellen hat az elektronikus közbeszerzés és a nyilvántartás bevezetése is, amely során egymás ajánlatait megismerhetik a pályázók.
Göndör István, az MSZP vezérszónoka a törvény céljaival egyetértett, ám a megoldással nem, mivel a javaslat véleménye szerint a kiskapuk bezárása helyett újabbakat nyit. A jobbikos Apáti István jelezte, hogy számos módosító javaslatot adnak be a törvényjavaslathoz, mivel az több ponton javításra szorul.
Scheiring Gábor, az LMP képviselője szerint a kormány javaslata nem csökkenti a korrupciót, csak tovább bonyolítja az eljárásokat.

A malom, amit egy város siratott – fotókon a lángoló múlt