Esélyt kapnak a bezárt intézmények

Kétezernél is több önálló állami vagy önkormányzati oktatási intézmény zárt be, vagy került más fenntartóhoz az előző kormányzat idején. Az újraindítást fontolgató településeknek segítséget ígér Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár.

Az elmúlt 8 évben a kormányzat több mint 100 milliárdot vont ki a közoktatás normatív támogatásából, ráadásul az önkormányzatok esetében jelentős forráselvonás volt, és csökkent az egyéb bevételük is. Ez volt a legfőbb oka annak, hogy egyes települések átadták az iskolák működtetési feladatait az egyházaknak, illetve más szervezeteknek, vagy bezárták azokat – jelentette ki Kerpen Gábor, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) elnöke. Ráadásul olyan szabályokat léptetett életbe a szociálliberális kormány, amelyek elősegítették az iskola-összevonásokat és a kistérségi társulások létrejöttét. Megkövetelték, hogy az osztálylétszám legalább 15 fő legyen, vagyis ha egy faluban erre nem voltak képesek, akkor egyáltalán nem kapott normatívát az iskola. Abba az irányba tolta ez a szabályozás a rendszert, hogy ne maradjanak meg az önálló intézmények. Így az oktatási minisztérium adatai alapján „csak” 1143 feladatellátási hely, vagy más néven tagintézmény, ugyanakkor 2381 önálló iskola szűnt meg 2002 és 2009 között. A nem állami/önkormányzati iskolák száma ezzel összefüggésben 305-tel nőtt. Csak a 2007/2008-as tanévet több mint ezerrel kevesebb intézmény kezdte meg, mint az egy évvel korábbit – mondta a PDSZ vezetője. Azon dolgoznak, hogy a jövő évi költségvetésben az oktatás hangsúlyosan szerepeljen, és jelentős mennyiségű forrás kerüljön vissza a közoktatásba, hogy az önkormányzatok fenn tudják tartani az oktatási intézményeiket.
Egyszerre kellene sok problémát orvosolni. A kis iskolák miatt csökkenteni kellene a 15 fős minimális létszámot, több délutáni programra lenne szükség az iskolákban, hogy ne az utca nevelje a gyerekeket. Fontos megakadályozni a tanulók lemorzsolódását, és a pedagógusokat segítő foglalkoztatottak számát 7000 fővel emelni kell. Ehhez hozzávetőlegesen 250 milliárd forintra lenne szükség a PDSZ számítása szerint, amiben az iskolák újraindításának költségei is benne vannak. A pedagógusok esetében legalább 25 százalékos béremelést tartanak szükségesnek a 2011-es költségvetésben, és egy legalább 25 százalékos minőségi keret létrehozását. Ez átlagosan bruttó 30-40 ezer forintos jövedelemnövekedést jelentene. Kerpenék szeretnék a tanárok kötelező óraszámát is 22-ről 20-ra csökkenteni.
– A kormányzat azt hangoztatja, hogy biztosítani kívánja a helyi oktatás fenntartását és támogatását, ez számunkra roppant fontos – fogalmazott Szabó Gellért, a Magyar Faluszövetség elnöke. – Azok a kilátások, amelyeket a sajtóhírekből megismertünk, biztatók, mivel az önkormányzatok, függetlenül attól, hogy egyedül vagy társulásban tartják-e fenn az iskolát, elég „izgalmas” helyzetben vannak. Várjuk a törvénytervezeteket, amelyek függvényében kialakíthatjuk az álláspontunkat – tette hozzá Szabó Gellért.
– Idén szeptemberben már nem lehet újraindítani az iskolákat, mivel a beiskolázási időszak májusig tartott. Ha a következő évi költségvetésben lesz forrás erre a célra, akkor azok a települések, amelyek vállalni tudják a jogszabályok által meghatározott feltételeket, azok jelentkezni fognak – vélekedett Gémesi György, a Magyar Önkormányzatok Szövetségének elnöke. Mint mondta, ehhez a települések részéről önálló vállalásokra lesz szükség, és fel kell mérni a lehetőségeket is: fenntarthatóság, gyereklétszám, beiskolázási igény. Akkor fognak megszületni ezek a döntések, ha túl lesznek az önkormányzatok a helyhatósági választásokon, kiderülnek a 2011-es költségvetés irányszámai, illetve kialakul a szükséges jogszabályi háttér az újraindítás feltételeiről.
– A bezárt kistérségi iskolákkal kapcsolatban azt tudom ígérni, hogy amint az első jelentkező levele – amelyből kiderül, hogyan és milyen körülmények között tervezik újra megnyitni az intézményt – az asztalomra kerül, akkor a lehető legpozitívabb hozzáállással igyekszünk segíteni. Mindent el fogunk követni, hogy megteremtsük az iskola újraindításának lehetőségét – nyilatkozta Hoffmann Rózsa, a Nemzeti Erőforrás Minisztériumának oktatásért felelős államtitkára. Kifejtette: egy-egy kis iskola működtetése a teljes közoktatási költségvetésnek a töredéke. Az újranyitásnak nem lehet akadálya, ha hiányzik egy 10 milliós nagyságrendű összeg. Bár mesébe illően szép történet lett volna, ha szeptember elsején az országos tanévnyitó ünnepséget egy ilyen újraindított kis iskolában tudtuk volna megtartani, de ez jelen pillanatban az idő rövidsége miatt kicsit irreálisnak tűnik. Az, hogy ez jövő szeptemberben megtörténik-e, avagy sem, attól függ, hogy lesz-e erre egy-egy településen akarat, erő és áldozatvállalás. A többit pedig mi a magunk eszközeivel hozzá fogjuk tenni – fogalmazott az államtitkár asszony.