Focimelléklet a Kultúrházban

Még volt egy kis idő az m1-en az esti híradó után a meccsek előtt egy kis promózásra. Mit hirdessenek meg a nézőknek? Mit érdemes nézni? A hajnali fél kettőkor kezdődő príma európai dokumentumfilmeket? Az m2 délutáni ismeretterjesztő sorozatait? Frászkarikát. Nézzünk inkább valami szaftosat, valami bulvárosat. Ott az a férfi a Kék fényből, aki egy tizennégy éves kisfiút fojtogatott, és élvezte. A tévések meg élvezik, hogy minderről egy vérfagyasztó férfihang és egy thrilleres-bulváros klipszerűség beszámol, ezzel riogatták a közszolgálatin a nézőt napjában többször is, míg csak a Kék fény hétfőn este nyolckor végre le nem adta róla a riportot. Na, erre varrjon gombot Hollywoodban Jerry Bruckheimer, nem igaz?
Nyár van, vakáció van. Nem olyan nagy hiba, ha egy iskolás gyerek ilyenkor este még megnézheti a nagyfilmet vagy a meccset. Sőt jó is, ha látja a tévében, hogy mozogni, csapatban játszani, együtt küzdeni, győzni jó, sőt akár veszíteni is lehet szépen. Sok kisgyerek – lányok is – már most focirajongó, alig várja a meccset, sőt az interneten a gólismétléseket is megnézi. De a vért, az erőszakot, a durva ijesztgetést nem érti, nem szereti, fél tőle. Nem tud vele mit kezdeni. Az nem kérdés, hogy az MTV döntéshozói ebből a szempontból nem gondolták át, mit mikor engednek műsorba. Az a kérdés, hogy miért nem. (Figyelemre méltó, hogy a Hír TV és az ATV is rendszeresen ad bűnügyi műsort, de míg az egyik este tíz után, a másik este tizenegy után kerül adásba. Aki kíváncsi az ország kriminális arcára, az akkor is megnézi, ha már a gyerekek alszanak.)
A focivébé meccsei után jön az m1-en a fékezett habzású Kultúrház, ahol úgy kezelik a Balatonsoundon a nagy hírű Tricky mester nyilvános szétesését a színpadon, ahogy gyerek előtt nem szokás kiteregetni a családi szennyest. Egyébként is egy több tízezres for profit fesztiválról miért kell Barbie-rózsaszínű ajánlóműsort adnia a közszolgálati tévének? De van más is. A vasárnap esti döntő után a Kultúrház focimelléklettel jelentkezett. Igen színes társaság jött össze: Kormos Anett, aki utálja a focit, Szekeres Dóra, akinek máig nem tudom, mi a viszonya a focihoz, Puzsér Róbert, akinek anarchista véleménye van a fociról, László Zsolt, aki csak néha néz meccset, Kukorelly Endre, aki csak magyar csapatnak tud drukkolni és Tamás Rita sportújságíró, futballistafeleség. A történteket ahhoz tudom hasonlítani, amikor egyszer a Zeneakadémián megláttam Elek Istvánt, amint fejét értelmiségi módra feltámasztva meg akarta érteni Boban Markovicsot. Na, itt erre a fejtámasztásra voltak vagy nyolcan. Szegény Kukorellynek megmagyarázták a többiek, hogyan kell azonosulni más népek sportolóival, és ily módon spanyollá, hollanddá miegymássá válni. És ő mondta is, hogy most már érti. De nem tudom, mit gondolt közben. Ahhoz túl gyenge volt a műsor, hogy kiderüljön.
(Kék fény ajánló, Kultúrház, m1, július 11–12.)