Összeszámolta már, hogy az elmúlt években hány feljelentésen van túl földügyekben?
– Az elmúlt két évben összesen tizenegy ügyben tettem büntetőfeljelentést, esetenként közösen más képviselőtársammal együtt. Egy ilyen feljelentés nyomán éppen a napokban gyanúsították meg Tátrai Miklóst, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. elbocsátott vezérigazgatóját. Ebben az esetben a vagyonkezelő a Bábolna Nemzeti Ménesbirtok ügyvezetőjének közreműködésével, és feltételezhetően törvénytelenül, 365 millió forintot utalt át egy felszámoló cégnek. Ez az öszszeg, vagy ennek egy része, a későbbiek során a feltételezések szerint Tátrai Miklóshoz és Czunyi Anikóhoz, a felszámolásba taszított Bábolna Zrt. volt vezetőjéhez köthető bankszámlán landolt.
– A sukorói ügyben – amely esetben az állam egy hetvenhektáros Velencei-tó parti területet cserélt el két pilisi gyümölcsösre – arról nyilatkozott, hogy a szálak elérnek a volt miniszterelnökig. Mire alapozta e kijelentését?
– Azokra a jegyzőkönyvekre, amelyek az egyeztetésről készültek, akár az izraeli befektetővel, akár a kormányülésről, s amelyek már az ügyészségen vannak. Emellett én is rendelkezem olyan frissen beszerzett iratokkal, amelyek még nem részei a nyomozással kapcsolatos eljárásnak. Ezek teljes mértékben azt támasztják alá, hogy a volt miniszterelnök konkrét utasítására ment végbe az egész ingatlancsere. Ráadásul attól a perctől kezdve, hogy a kormányülésen a sukorói kaszinóépítési tervet kiemelt állami beruházásnak nyilvánították, odaítéltek 2,5 milliárd forintos állami támogatást is. Tehát az izraeli–amerikai befektetők minden támogatást megkaptak a kormánytól ahhoz, hogy hozzájussanak a velencei-tavi területhez.
– Milyen iratok bizonyíthatják ennyire egyértelműen Gyurcsány Ferenc felelősségét?
– Mindenki próbálta védeni a saját pozícióját valamilyen írásos dokumentummal. Ezek a feljegyzések megmaradtak, ezekben szerepel, ki mit mondott és mikor. Így kiderül, hogy Gyurcsány Ferenc és Veres János utasításokat adtak az ügyben a vagyonkezelőnek.
– A bábolnai ügyek vizsgálata az összes környéken eladott földre vonatkozik?
– Két feljelentés van az ügyészségen, mindkettő Horváth Klárához, a város jelenlegi polgármesteréhez, volt szocialista országgyűlési képviselőhöz kapcsolódik. Ezen ügyekben jelen pillanatban tanúmeghallgatások folynak, illetve azokat az iratokat szerzi be az ügyészség, amelyek kifejezetten a 240 hektár állami föld strómanokon keresztül lezajlott értékesítésével foglalkozik. Természetesen a későbbiekben a már felszámolás alá került, Bábolna Zrt. mintegy tízezer hektár földjének privatizációját is felülvizsgáljuk.
– Lapunk már három évvel ezelőtt több cikket is írt a Horváth Klárához kapcsolódó földügyekről, ám a vizsgálat csak az idén kezdődött el. Mi ennek az oka?
– Az ügyészségi vizsgálat egy 72 hektáros állami földhöz kapcsolódik, amit vagyonkezelésbe kapott az önkormányzat, és idén jogszabályellenesen meghirdetett, ráadásul a legrosszabb pályázatot hozta ki nyertesnek. Emiatt indult az eljárás és ehhez csatolták a korábbi, 240 hektáros terület ügyét is. Ugyanis ezt a birtokot is a polgármester asszony kérésére és közbenjárására értékesítette 2007-ben a földalapkezelő, majd Horváth Klára közreműködésével két magánszemély vásárolta meg. Ez a két helyi lakos a későbbiek során beismerte: ők csak strómanként szerepeltek az ügyben, a vételt egy befektető finanszírozta. Utóbbi jelzálogjoga a szerződéskötést követően rá is került a tulajdoni lapra.
– Ezek az ügyek is elérhetnek az előző kormány vezetőihez?
– Ahhoz, hogy egy ekkora állami területre vonatkozó adásvételi pályázatot a földalapkezelő kiírjon, feltételezhetően nem elég Horváth Klára országgyűlési képviselő lobbiereje. A földalapkezelő akkori elnökének, Tömör Lászlónak konkrét politikai utasítást kellett adnia ahhoz, hogy ezt a területet meghirdessék. Ebben az ügyben is sokkal magasabbra vezetnek a szálak, nem állnak meg Horváth Kláránál vagy a földalapkezelő akkori elnökénél.
origo.hu
Hatalmas Porsche-autókiállítást rendeznek Pannonhalmán
