Ismét mélyponton a forint

Utoljára a múlt év elején volt olyan drága a svájci frank, mint tegnap, amikor már a 209,5 forintos szintet ostromolta az árfolyam. Már egymilliónál is több olyan fedezet nélküli hitel van, amit képtelenek törleszteni az ügyfelek.

Csécsi László
2010. 07. 04. 22:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Nem ismer megmászhatatlan csúcsokat a svájci frank. Tegnap az alpesi deviza árfolyama 208 forint fölött járt, és csak a 209,5 forintos szintről pattant vissza. Lapzártánk idején a svájci frank a 208-as szint körül időzött. A lapunknak nyilatkozó szakértők szerint a frankhitelesek jövője szempontjából a kulcskérdést az jelenti, hogy az alpesi deviza tartósan meghaladja-e a 208,5 forintos határvonalat. Ha ugyanis átlendül ezen a ponton, újabb szintek nyílhatnak meg az erősödés számára.
A magyar fizetőeszközt tegnap az euró is alaposan helybenhagyta. A forint árfolyama a térségbeli devizákéval együtt mozgott. Az uniós devizáért reggel még 279,5 forintot adtak, ám kora délután már 283 felett folyt a kereskedés, lapzártánk idején pedig 282 forint körül járt az euró. Így tegnap már nemcsak a frankhitelesek, hanem az eurókölcsönnel rendelkezők is foghatták a fejüket az árfolyamgrafikonok láttán.
Azt, hogy mennyien lesznek azok az adósok, akiket a forint jelenlegi gyengülése taszít adósságspirálba, nehéz megbecsülni.
*
Annyit mindenesetre tudni lehet, hogy több százezer, egyes vélemények szerint már több, mint egymillió azoknak a hiteleknek a száma, amelyek törlesztésével elmaradtak az ügyfelek. – Annyira megugrott a behajthatatlan lakossági hitelek száma, hogy a bankok már tízezres csomagokban szabadulnak a bedőlt, fedezetlen hitelektől, vagyis azoktól a szerződésektől, amelyeknél nincs jelzálogfedezet a kölcsön mögött. Korábban inkább csak százas összeállítások voltak divatosak – mondta Thummerer Péter, a Magyar Követeléskezelők Szövetségének elnöke az MR1-Kossuth rádiónak. Ezek a kölcsönök olyan fedezetlen hitelek, amelyek esetében az adós nem tud törleszteni, és a bankkal sem tudott megállapodni. Az egyre nehezebb behajtások miatt jellemzően a tartozás értékének töredékéért kelnek el ezek a csomagok. Régebben a tartozás 15–30 százalékát fizették érte, mára 2 és 18 százalék között ingadozik a vételár. A banki hitelezéssel foglalkozó szakemberek szerint az emberek általában a hitelkártya-tartozásokat, személyi kölcsönöket, áruhiteleket adják fel először, amikor fizetésképtelenné válnak. A jelzáloghitelekkel általában csak azok maradnak adósok, akiknek már tényleg semmi bevétele nem maradt.
Barabás Gyula, az adósok érdekképviseletével foglalkozó szakember szerint a több mint egymillió bebukott hitel nem jelent egymillió adóst, mivel sokaknak több hitel is a nyakán maradt. A szakember már olyan esettel is találkozott, amikor a fizetésképtelen ügyfélnek huszonnégy kölcsön volt a nevén. Az olcsón eladott tartozások kapcsán a szakember elmondta: a behajtásnak nagyon kicsi az esélye, mivel e kölcsönök mögött nincsen jelzálog. Ugyanakkor a bankoknak hasznára válik, hogy ha nem is túl magas áron, de szabadulhatnak a túl sok energiát és költséget felemésztő bukott hitelektől.

Bankokat bírságolt a PSZÁF. Több bankot is megbírságolt a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) az ügyfélpanaszok alapján végzett fogyasztóvédelmi eljárásai után. A Budapest Banknak kétmillió forintot kell befizetnie. A határozat indoklásában az áll, hogy egy ügyfél végtörleszteni szerette volna a jelzálogkölcsönét, de a bank munkatársa olyan időpontot jelölt meg a törlesztés lehetséges napjaként, ami nem volt összhangban a szerződésben rögzített feltételekkel. Emiatt a bank elutasította a kérelmet, ezért az ügyfél csak hónapokkal később tudta előtörleszteni a hitelét. A Magyar Cetelem Bankot informatikai hiba kijavítására kötelezte a PSZÁF. A bank egyik ügyfele törlesztette 876 ezer forintos hiteltartozását, a bank mégis felmondta a kölcsönszerződést, és olyan értesítést küldött az ügyfélnek, amelyben közel 296 ezer forint további tartozást állapítottak meg számára. A határozat szerint a gondot az okozta, hogy az ügyfél a tényleges tartozásánál 3854 forinttal kevesebbet fizetett be, emiatt a szerződést nem zárta le a bank. A Cetelem azonban informatikai hiba miatt nem részleges törlesztésként könyvelte el ezt a befizetést, hanem úgy kezelte, mintha az ügyfél nem fizetett volna, ezért felmondta a szerződést. Az említett társaságokon kívül a pénzügyi felügyelet a Raiffeisen Banknál és a Credigen Banknál is talált szabálytalanságokat.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.