Nem ismer megmászhatatlan csúcsokat a svájci frank. Tegnap az alpesi deviza árfolyama 208 forint fölött járt, és csak a 209,5 forintos szintről pattant vissza. Lapzártánk idején a svájci frank a 208-as szint körül időzött. A lapunknak nyilatkozó szakértők szerint a frankhitelesek jövője szempontjából a kulcskérdést az jelenti, hogy az alpesi deviza tartósan meghaladja-e a 208,5 forintos határvonalat. Ha ugyanis átlendül ezen a ponton, újabb szintek nyílhatnak meg az erősödés számára.
A magyar fizetőeszközt tegnap az euró is alaposan helybenhagyta. A forint árfolyama a térségbeli devizákéval együtt mozgott. Az uniós devizáért reggel még 279,5 forintot adtak, ám kora délután már 283 felett folyt a kereskedés, lapzártánk idején pedig 282 forint körül járt az euró. Így tegnap már nemcsak a frankhitelesek, hanem az eurókölcsönnel rendelkezők is foghatták a fejüket az árfolyamgrafikonok láttán.
Azt, hogy mennyien lesznek azok az adósok, akiket a forint jelenlegi gyengülése taszít adósságspirálba, nehéz megbecsülni.
*
Annyit mindenesetre tudni lehet, hogy több százezer, egyes vélemények szerint már több, mint egymillió azoknak a hiteleknek a száma, amelyek törlesztésével elmaradtak az ügyfelek. – Annyira megugrott a behajthatatlan lakossági hitelek száma, hogy a bankok már tízezres csomagokban szabadulnak a bedőlt, fedezetlen hitelektől, vagyis azoktól a szerződésektől, amelyeknél nincs jelzálogfedezet a kölcsön mögött. Korábban inkább csak százas összeállítások voltak divatosak – mondta Thummerer Péter, a Magyar Követeléskezelők Szövetségének elnöke az MR1-Kossuth rádiónak. Ezek a kölcsönök olyan fedezetlen hitelek, amelyek esetében az adós nem tud törleszteni, és a bankkal sem tudott megállapodni. Az egyre nehezebb behajtások miatt jellemzően a tartozás értékének töredékéért kelnek el ezek a csomagok. Régebben a tartozás 15–30 százalékát fizették érte, mára 2 és 18 százalék között ingadozik a vételár. A banki hitelezéssel foglalkozó szakemberek szerint az emberek általában a hitelkártya-tartozásokat, személyi kölcsönöket, áruhiteleket adják fel először, amikor fizetésképtelenné válnak. A jelzáloghitelekkel általában csak azok maradnak adósok, akiknek már tényleg semmi bevétele nem maradt.
Barabás Gyula, az adósok érdekképviseletével foglalkozó szakember szerint a több mint egymillió bebukott hitel nem jelent egymillió adóst, mivel sokaknak több hitel is a nyakán maradt. A szakember már olyan esettel is találkozott, amikor a fizetésképtelen ügyfélnek huszonnégy kölcsön volt a nevén. Az olcsón eladott tartozások kapcsán a szakember elmondta: a behajtásnak nagyon kicsi az esélye, mivel e kölcsönök mögött nincsen jelzálog. Ugyanakkor a bankoknak hasznára válik, hogy ha nem is túl magas áron, de szabadulhatnak a túl sok energiát és költséget felemésztő bukott hitelektől.
Bankokat bírságolt a PSZÁF. Több bankot is megbírságolt a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) az ügyfélpanaszok alapján végzett fogyasztóvédelmi eljárásai után. A Budapest Banknak kétmillió forintot kell befizetnie. A határozat indoklásában az áll, hogy egy ügyfél végtörleszteni szerette volna a jelzálogkölcsönét, de a bank munkatársa olyan időpontot jelölt meg a törlesztés lehetséges napjaként, ami nem volt összhangban a szerződésben rögzített feltételekkel. Emiatt a bank elutasította a kérelmet, ezért az ügyfél csak hónapokkal később tudta előtörleszteni a hitelét. A Magyar Cetelem Bankot informatikai hiba kijavítására kötelezte a PSZÁF. A bank egyik ügyfele törlesztette 876 ezer forintos hiteltartozását, a bank mégis felmondta a kölcsönszerződést, és olyan értesítést küldött az ügyfélnek, amelyben közel 296 ezer forint további tartozást állapítottak meg számára. A határozat szerint a gondot az okozta, hogy az ügyfél a tényleges tartozásánál 3854 forinttal kevesebbet fizetett be, emiatt a szerződést nem zárta le a bank. A Cetelem azonban informatikai hiba miatt nem részleges törlesztésként könyvelte el ezt a befizetést, hanem úgy kezelte, mintha az ügyfél nem fizetett volna, ezért felmondta a szerződést. Az említett társaságokon kívül a pénzügyi felügyelet a Raiffeisen Banknál és a Credigen Banknál is talált szabálytalanságokat.

Ennyi a belépő a 200. Anna-bálra – brutális jegyárak