Olyan gazdaságpolitikai fordulatra van szükség, amely nem a megszorításokat, hanem a modernizációt helyezi a középpontba – olvasható a Századvég Gazdaságkutató Új iránytű című, tegnap kiadott előrejelzésében, amely az új kormány mozgásterét és a szükséges gazdaságpolitikai változtatásokat összegzi. Mellár Tamás kutatási vezető a kiadványt ismertető sajtótájékoztatón hangsúlyozta: a következő időszakban a tőkebővülés, az új munkahelyek megteremtése és a technikai fejlődés olyan fejlődési pályára állíthatja az országot, amely 2011-től tartósan 3,5 százalékos évi bővülést jelenthet.
Mellár Tamás kiemelte: a megelőző tíz év tapasztalatai alapján arra következtethetünk, hogy a magyar gazdaság csak akkor lesz képes erre a növekedésre, ha a pénzügyi egyensúlyra vonatkozó követelményeket is betartja, ez pedig csak a költségek szerkezetének átalakításával és a bürokrácia további csökkentésével érhető el. A kutatóintézet a külső adósságválságok miatt a belső forrásokra építene, amely három területen jelentene változást. Egyrészt a háztartások megtakarításait kell bővíteni, gátat szabva a felelőtlen eladósodásnak, megtakarításra ösztönözve a lakosságot. Másrészt a pénzügyi rendszer szabályozását kell átalakítani úgy, hogy ezek a megtakarítások a hazai vállalatokhoz áramoljanak. Harmadrészt az állam a lehető legkevesebb forrást kell, hogy elszívja a magánberuházások elől.
Heim Péter ügyvezető igazgató elmondta, az intézet az idén 0,6 százalékos GDP-növekedéssel kalkulál, amely kifejezetten az export jó teljesítményén alapszik, mivel a lakosság fogyasztása továbbra is csökkenni fog. Az adósság lebontásával kapcsolatban a Századvég úgy kalkulál, hogy csak lassan, évente két százalékponttal lehet csökkenteni az állam terhét, amelynek kamatfizetési kötelezettsége a GDP négy-öt százalékára rúg. A lakossági hiteleket is magában foglaló teljes adósság a bruttó hazai össztermék 120 százaléka, ezt 2018-ra lehet a régiós átlag szintjére, vagyis 70 százalékra levinni. Heim Péter szerint a visegrádi országok költségvetési szerkezetét lenne érdemes átvenni, és jelentős átcsoportosításokat végrehajtani az állami kiadások területén. Régiós összehasonlításban ugyanis kifejezetten sokat költünk a szociális hálóra és a közellátásra, ellenben jóval kevesebbet az egészségügyre és a gazdaságfejlesztésre.
A kutatóintézet szerint a most meghirdetett akciótervben foglalt adócsökkentésekkel évente mintegy 75 ezer új munkahely létesülése várható. A Századvég javasolja, hogy a jelenlegi nyugdíjrendszert az alapnyugdíj bevezetésével bővítsék, egyúttal az egyéni számlás rendszer felé tennének lépéseket. Heim Péter szerint a gazdaságpolitikai fordulathoz elengedhetetlen a területi egyenlőtlenségek csökkentése és az új regionális központok kialakítása, valamint annak a három-négy stratégiai iparágnak a kijelölése, ahol célzott beruházások szükségesek. A bajba került banki hitelesek megsegítését egy olyan állami alap felállításával képzelik el, amely megvásárolná a késedelmes adósok hiteleit, és az ingatlanokat kedvezményes díj ellenében bérbe adná.
Jön az ír modell? A fizetési gondokkal küszködő banki hitelesek megsegítését célzó javaslatával a Századvég Gazdaságkutató arra a modellre építene, amelyet tavaly nyáron vezettek be Írországban. A nemzeti eszközkezelő ügynökség (NAMA) mintájára az állam lényegében abban vállalna feladatot, hogy a tartozásokat felhalmozó adósok hiteleit diszkontáron átvenné a bankoktól. A lépés kettős célt szolgál: egyrészt a pénzintézetek mérlegeit meg lehetne tisztítani a rossz követelésektől, így sokkal hamarabb be lehetne indítani a hitelezést, másrészt el lehetne kerülni a tömeges kilakoltatásokat. Írországban a „rossz bankként” ismert NAMA csaknem 40 milliárd euró értékű hitelállományt venne át a pénzintézetektől, amelyek a kintlévőségek értékének kevesebb mint a feléhez jutnának hozzá, de nem kell az egész követelésüket veszteségként leírniuk. A NAMA nem hagyományos bankként üzemel, vagyis nem gyűjthet betéteket, és nincs jogosítványa a klasszikus banki tevékenységekre. Elsődleges feladata annak az ingatlanbuboréknak a semlegesítése, amely Írországban az utóbbi tíz évben alakult ki.

Mutatjuk, miért tüntettek az álcivil szervezetek