Kalandpark védett erdőben

Annak ellenére épült fel a soproni Lövér Kalandpark, hogy az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség határozatban jelentette ki: nem járul hozzá a beruházáshoz. A Védegylet szerint további építkezés is várható a területen, így újabb védett növény- és állatfajok kerülhetnek veszélybe.

Mizsei Bernadett
2010. 07. 16. 22:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Megváltoztatta állásfoglalását az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség, már nem járul hozzá a soproni Lövér Kalandpark építéséhez. Bár a határozatot már április 23-án meghozták, a kalandpark május végén megnyitotta kapuit.
Mint arról korábban beszámoltunk, egy több mint négyhektáros védett erdőt adott használatba húsz évre potom évi 120 ezer forintért a soproni Tanulmányi Állami Erdőgazdaság Zrt. a Lövér Kalandpark Kft.-nek. Az első fokon hozott döntést a Védegylet Egyesület megfellebbezte, a munkálatokat azonban megkezdték. A Védegylet tudomása szerint a használatba adás jogszerűtlenül történt, legalábbis több gyanús körülmény merült fel az erről szóló szerződéssel kapcsolatban. A megállapodást megkötő erdészet és a beruházó lapunknak korábban cáfolta a vádakat. A civilek rámutattak, a beruházó társaság egyik alapítója feltehetőleg az erdőgazdaság korábbi igazgatóhelyettese, ami felveti az összeférhetetlenség gyanúját. Szerintük az is elgondolkodtató, hogy a Lövér Kalandpark Kft. telephelye az erdőgazdaság korábbi irodaháza lehetett. Azt feltételezik ezenfelül, hogy a jelenleg lekerített közel háromhektárnyi terület egy ennél jóval nagyobb beruházás első üteme. Így a továbbiakban étterem, büfék, illemhelyek és nagyobb parkolók létesítése mellett az útszélesítés és a teljes közmű kiépítése is szükségessé válna a védett erdőben.
A főfelügyelőség áprilisi döntésének indoklásában az olvasható, hogy a szóban forgó terület a Soproni-hegység kiemelt jelentőségű természetmegőrzési része, és különösen védett, Natura 2000 minősítésű élőhely. A szervezet nehezményezi, hogy az erdőterület látogatásáért az arra sétálóktól is díjat szednének, amely jogszabályba ütköző. A területen ugyanis üdülés és sportolás céljából bárki szabadon tartózkodhat. A helyszínen az eredeti tervek szerint kávézó, raktárak, szennyvíz- és hulladéktároló, valamint drótkötélpályák is épülnének. A hatóság emlékeztet arra, hogy a vonatkozó jogszabály értelmében tilos a védett természeti terület állapotát – állagát – és jellegét a természetvédelmi célokkal ellentétesen megváltoztatni. Kitérnek arra is, hogy a helyszín Sopron népszerű kirándulóhelye: a Károly-kilátóhoz vezető út melletti, országos jelentőségű természetvédelmi oltalom alatt álló, kultúrtörténeti szempontból is jelentős erdőterület. Egyértelműen kijelentik, hogy a műszaki eszközök élő fákra történő felszerelése nem feleltethető meg a növények természetes vagy természet közeli állapotban való megtartásának. Az extrém kalandpark azonban éppen különböző eszközök – acélsodronyok, pódiumok – fákra szerelésével készül.
„Annak ellenére, hogy az eszközök fákra szerelése a műszaki leírás szerint közvetlenül nem okozza azok sérülését, véleményünk szerint műszaki eszközök közvetlenül fákra történő szerelése a természetvédelmi oltalom alatt álló erdőben elfogadhatatlan” – olvasható a dokumentumban. Az elsőfokú szakhatósági állásfoglalásra utalva leszögezik: az állapotváltozás elméleti visszafordíthatósága nem indokolja a létesítmény megvalósításához való hozzájárulást. Ráadásul a turistaforgalmat is korlátozzák.
A főfelügyelőség szerint tehát a tervezett kalandpark a védett erdőbe sem funkcionálisan, sem esztétikailag nem illeszkedik. A kalandparkot üzemeltető kft. egyik tulajdonosa azonban állítja, minden szükséges engedélyt megkaptak a Vas Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Erdészeti Igazgatóságától, illetve a Nyugat-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőségtől. – Kizárólag a büfé és a víztisztító berendezés építésére nem kaptunk engedélyt, így azok nem is készültek el – nyilatkozta lapunknak Kóbor Zsolt. A tuljdonos leszögezte azt is, hogy a területen semmiféle egyéb beruházást nem terveznek.
– Az sem igaz, hogy privatizálni akarjuk a területet. Nem vagyunk multimilliomos beruházók, két kezünkkel építettük ezt a kalandparkot – szögezte le Kóbor Zsolt.
– Semmi mást nem szeretnénk elérni, mint hogy végre sikerüljön megóvni a soproni Lövérek erdejét. Ez a kalandpark egy trójai faló, amellyel a védett erdőbe bejuthatnak a különböző üzleti körök, mert nem érik be egy jogszerű helyszínnel – nyilatkozta lapunknak Resch Mária, a Védegylet Egyesület soproni képviselője. Hozzátette: már ma kerítést, több ezer forintos belépőt, zajt, forgalmat jelent a korábban csendes és ingyenesen látogatható erdőrészben.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.