Ma hivatalosan is elkezdődik az alkotmánybíró-jelölési procedúra, amelynek eredményeképpen a parlament jövő csütörtökön megválaszthatja a testület két tagját. A frakciók ma nevezik meg azokat, akiket az Alkotmánybíróság tagjai között szeretnének látni. A javaslatokról az Országgyűlés alkotmányügyi bizottsága alá rendelt alkotmánybírókat jelölő eseti bizottság tárgyal, közülük egyszerű többséggel jelölteket választ. A jelölteket kedden az alkotmányügyi bizottság hallgatja meg, s dönt arról, ajánlja-e őket alkotmánybírónak. Ha igen, akkor a kétharmadot igénylő döntést a parlament hozza meg titkos szavazással.
Az alkotmánybírókat jelölő eseti bizottság 15 tagú, tehát legalább 8 szavazat kell ahhoz, hogy valakiből a plenáris ülés elé kerülő jelölt legyen. A testületben épp nyolc Fidesz-delegált van, további két-két tagot ad a KDNP, a Jobbik és az MSZP, egyet pedig az LMP. A korábbi hírek arról szóltak, hogy a Fidesz Péterfalvy Attilát és Bihari Mihályt javasolja, bár ezt nem erősítették meg. Az MSZP Mészár Rózát, a Legfelsőbb Bíróság tagját látná szívesen alkotmánybíróként.
Jövő héten, a rendkívüli parlamenti ülésszak utolsó napján Orbán Viktor miniszterelnök szólal fel napirend előtt. A Ház az alkotmánybírák mellett – vélhetőleg Kövér László személyében – megválasztja a parlament elnökét is. A tisztségről leköszönő Schmitt Pál augusztustól államfőként folytatja tevékenységét. Döntés születhet az Országos Választási Bizottság új tagjairól; a közigazgatási és igazságügyi miniszter Bordás Vilmost, Bozsóki Évát, Hunyadfalvi Ákost, Pozsár-Szentmiklósy Zoltánt és Sasvári Róbertet ajánlja tagnak; a póttag Székely László lehet.
A képviselők szavaznak az új médiaszabályozásról is; ez egyebek mellett rögzíti, hogy a hírközlési hatóság és az Országos Rádió és Televízió Testület feladatait a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság veszi át. A Magyar Televízió, a Magyar Rádió, a Magyar Távirati Iroda és a Duna Televízió zártkörűen működő nonpofit részvénytársaságként működik majd, a felügyeletüket ellátó közalapítványok s az MTI-t felügyelő tulajdonosi tanácsadó testület) megszűnik, és egyetlen szervezet, a Közszolgálati Közalapítvány lép a helyükbe. Döntenek a párttámogatás csökkentéséről és a Biszku-film kapcsán megfogalmazott, a dokumentumfilmek nyilvánosságáról szóló javaslatról, illetve arról, hogy jövő év márciusáig senkit ne lehessen kilakoltatni.
– Bocsánatot fog kérni hétfőn napirend előtt felszólalásában az Országgyűlés előtt Novák Előd – mondta tegnap Farkas Gergely, a Jobbik frakcióigazgatója a házbizottság ülése után. Ismert, a képviselő hétfőn a fideszes Medgyes Tamás esztergomi polgármester mentelmi ügyének kapcsán azt kiabálta be, hogy „lógjon”. Novák azzal magyarázkodott, hogy „viccesnek” szánta megjegyzését, tulajdonképpen azt mondta, hogy „függesztődjék fel” a mentelmi jog, tehát „lógjon”. Hozzátette: nem politikustársának felakasztásáról beszélt. A Fidesz továbbra is fenntartja, hogy a képviselőnek le kellene mondania mentelmi jogáról, de erre sem a Jobbik, sem az érintett szerint nincs szükség. Az LMP és az MSZP a Fidesztől hasonló esetekben is ugyanilyen érzékenységet kért.
Kereset. Politikai jellegűnek tarja, ezért Alkotmánybírósághoz fordult az LMP azon kormányhatározat miatt, amely a nemzeti együttműködési nyilatkozat kifüggesztését rendelte el a kormányzati intézményekben. Szerintük ez sérti a közigazgatási szervek pártatlan, s a fegyveres testületek pártsemleges működését, valamint „a foglyul ejtett közönség esete miatt a szólásszabadságot”. (MN)
origo.hu
Mohács, Berlin, Szent István – Évszámok, amiket illene tudni
