Kudarc az afganisztáni NATO-stratégia

Afganisztán a lehetőségek hazája, mármint az abszurd történeteké – ezt támasztja alá az az eset, miszerint a kedden brit szövetségeseit – két tisztet és egy tizedest – megölő afgán kormánykatona felvette a kapcsolatot a BBC-vel, hogy elmondja, miért követte el tettét, s aztán miért állt át a tálibok oldalára.

Mióta az Egyesült Államok és NATO-szövetségesei Afganisztán földjére tették a lábukat 2001 őszén, már több olyan eset is történt, amikor egymást ölték meg újdonsült helyi védenceikkel. Az esetek többségében a nyugatiak elhibázott légi támogatása ölt meg a tálibok ellen harcoló afgánokat, később pedig a megszállók támogatását élvező kormánykatonákat, de előfordultak téves azonosításból fakadó földi incidensek is – szándékos támadásokról azonban nem szól a fáma. Ezzel szemben volt néhány alkalom, amikor a NATO által patronált Afgán Nemzeti Hadsereg (ANA), illetve más biztonsági erők tagjai fordították fegyvereiket messziről érkezett barátaik ellen.
Az ilyen tragikus esetek száma nőtt eggyel kedden, amikor az ANA egyik tagja Helmand tartományban gépkarabélyával és RPG-rakétavetőjével megölte a brit hadsereg három tagját. A támadás részleteit homály fedi, annyit tudni, hogy az áldozatok a súlyos erőszak dúlta térségben együtt őrjáratoztak afgán bajtársaikkal. Az afgán katona tettét követően elmenekült a helyszínről, és nem sikerült kézre keríteni.
A dráma csütörtökön vett újabb fordulatot, amikor a tettes megkereste a BBC kabuli irodáját. Mint a brit közszolgálati médiatársaság honlapján olvasható, a tálibok vették fel a kapcsolatot a cég pastu adásának szerkesztőjével, Davud Azamival. A kapott mobilszámot felhívva egy férfi jelentkezett, aki aztán átadta a telefont az állítólagos tettesnek. A tízperces beszélgetés során a Talib Husszein néven bemutatkozó férfi elmondta, hogy 21 éves, hazara nemzetiségű (az ellenállók többsége pastu), és mielőtt egy éve belépett volna az ANA-hoz, több évig Iránban élt. Azzal indokolta tettét, hogy dühös volt a Helmandban harcoló brit katonákra, akik asszonyokat és gyerekeket ölnek, s nem azért vannak ott, hogy újjáépítsék Afganisztánt. Arra a felvetésre, hogy a tálibok is ölnek afgán civileket, a férfi azt válaszolta, hogy a tálibok mudzsahedek, akik hazájukért harcolnak. Azt mondta, hogy a támadás a saját ötlete volt, azzal nem a tálibok, a pakisztániak vagy az irániak bízták meg. A BBC leszögezi, hogy nem tudhatja, valóban a tettessel beszélt-e. Mindenesetre a férfi telefonon elmondott adatai megegyeznek az afgán hatóságok nyilvántartásában szereplőkkel.
A brit erők már szenvedtek el ilyen támadást tavaly novemberben, amikor egy mentorálásuk alatt álló afgán rendőralakulat tagja fordult ellenük, majd elmenekült. Abban a támadásban öt katona esett el, szintén Helmand tartományban. Akkor a nyugati erők fogadkoztak, hogy jobban megszűrik az afgán fegyveres testületekbe felvett személyeket. Ám megfigyelők emlékeztetnek: ez a jogos biztonsági igény homlokegyenest ellentétes azzal, hogy a helyi erőket minél előbb fel kell duzzasztani, hogy önállóan is megállják a helyüket, és az intervenciós erők 2011-től kezdve kivonulhassanak az országból.