Nem érzik Brüsszelben jó érvnek azt sem, hogy a magyarok jelentős része nem támogatja Ukrajna EU-tagságát, hiszen egykor Magyarország csatlakozásának támogatottsága sem volt magas az akkori tagállamokban, volt olyan is, ahol a 40 százalékot sem érte el. Emellett a tapasztalat azt mutatja, hogy ha egy tagállam befékezi egy tagjelölt csatlakozási folyamatát kétoldalú problémák miatt, az más tagállamokat is felbátorít arra, hogy akár ugyanazon, akár más tagjelölt csatlakozási folyamata elé akadályokat gördítsenek.
A brüsszeli háttérbeszélgetésekből az is világossá vált, hogy Ukrajna új propagandapanelt vet be európai tárgyalásai során Magyarországgal szemben.
Mint ismert, Magyarország konzekvensen azt kommunikálja, hogy a 2015 előtti jogokat követeli vissza az ukrajnai magyar kisebbség számára. Brüsszelt Ukrajnának azzal sikerült meggyőznie a magyar követelések indokolatlanságáról, hogy átkeretezte a kérdést: a 2015 előtti kisebbségi jogokra vonatkozó magyar követelést úgy kommunikálja Brüsszelben, hogy Magyarország „Janukovics elnök alkotmányának” visszaállítását szabja Ukrajna számára feltételül, amelynek túlzott kisebbségi jogvédelme Ukrajna balkanizációjához, egységes nemzetállami jellegének felszámolásához vezetne.
Ukrajnának az Európában oroszpártiként ismert Viktor Janukovics elnök nevének elejtésével sikerül delegitimálnia azt a magyar kérést, hogy álljanak vissza azok a nemzetiségi jogok, amelyeket a magyar kisebbség 1991–2015 között, azaz huszonnégy éven át, Janukovics előtt Leonyid Kravcsuk, Leonyid Kucsma és a kifejezetten nyugatos Viktor Juscsenko elnöksége alatt is élvezett. Emellett azt a tényt is sikerül ezzel a szőnyeg alá söpörniük, hogy a magyar követelések a magyar kisebbség jogaira vonatkoznak, nem pedig az ukrán alkotmány megváltoztatására.
Borítókép: Az Európai Bizottság székhelye Brüsszelben (Fotó: AFP)
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!