Most még nem éri meg váltani

Továbbra is félelmetes magasságokban időzik a svájci frank. Félő, hogy újabb hitelbedőlési hullám elé néz az ország, ha a forint nem talál magára időben. Szakértők szerint nem fojtja meg a hitelpiacot az a tegnap életbe lépett változás, hogy csak forinthitel esetén jegyezhetnek be jelzálogot a bankok.

Csécsi László
2010. 07. 11. 22:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Nem tudni, meddig kell még cipelniük a megemelkedett terhet a frankhiteleseknek, de egyelőre úgy fest, az alpesi fizetőeszköz jól érzi magát a magaslati levegőn. Tegnap ugyanis újra történelmi rekordot döntött a svájci frank a forinttal szemben, amikor a délelőtti órákban már csak egy hajszál választotta el a 219-es szinttől, pedig reggel még 216 forintról indult a kereskedés. Lapzártánk idejére azonban javult a helyzet, a frankért ekkor 216,42 forintot adtak a nemzetközi kereskedésben. Az euró szintén hasonló pályát írt le. Reggel 286 forint alatt indult, majd néhány óra alatt egészen 287,23-ig szökött. Délután azonban egy kissé magára talált a magyar fizetőeszköz, akkor egészen a 286-os szintig szökött az árfolyam. Lapzártánk idején az euró 286,07 forinton forgott a piacon.
A lapunknak nyilatkozó pénzintézetek szerint még nem érezhető, hogy a drága devizák megviselnék a külföldi fizetőeszközben eladósodott ügyfeleiket, igaz, csak nagyon rövid idő telt el a forint drasztikus gyengülése óta. A következő hónapokban valószínűleg megmutatkozik majd a késedelmes hitelek számában az árfolyamváltozás miatti drágulás hatása. A hitelintézetek arra kérik az ügyfeleiket, hogy ne várják meg, amíg több részlettel is adósok maradnak, ha megoldhatatlan feladat elé állítja őket a megemelkedett törlesztőrészlet kigazdálkodása, azonnal jelezzék azt a bankjuknak.
Abban egyébként a pénzintézetek és a hitelközvetítők is egyetértenek, hogy az utóbbi időben sokkal óvatosabbak lettek a kölcsönért folyamodó ügyfelek. A jelzáloghitelezés azonban nem csak a lakosság visszafogottsága miatt eshet vissza, egy tegnap életbe lépett törvényi változás szintén a hitelezés terjedése ellen hat. Ezentúl ugyanis a pénzintézetek csak a forintalapú kölcsönök esetében jegyezhetik be a jelzálogot a fedezetül szolgáló ingatlanra. Fitos Szilárd, a C&I Hiteltanácsadó ügyvezetője szerint az utóbbi időben az újonnan folyósított jelzálogkölcsönök 10–15 százaléka volt devizaalapú, ezért nagyon nem fogja megrázni a piacot a szabályozás módosítása, de minden bizonnyal tovább szűkíti majd. Jelenleg körülbelül 6,5 százalékos THM-mel futnak a jobb euróhitelek, míg forintban 7,5–8 százalék a teljes hiteldíjmutató. – A kedvező forintmutatók ellenére azonban még mindig nem éri meg átváltani a svájcifrank-hiteleket forintkölcsönökre, ugyanis ilyen rossz árfolyam mellett megnő a devizában nyilvántartott tartozás, ha pedig ezt forintra váltja az ügyfél, elveszíti az esélyt, hogy az árfolyam kedvezőbbre fordulásakor csökkenjen az adóssága – közölte a szakember.

Összefognak a bankok a kormány ellen. Egész pályás letámadással próbálja eltántorítani a kormányt a pénzvilág a kétszázmilliárd forintos banki különadó bevezetésétől. A hazai piaci szereplők kórusa mellett a külföldi anyabankok és pénzügyi szövetségek is egyre élesebb hangon szólaltak fel az elmúlt napokban a tervezett teher ellen. Az Európai Központi Bank monetáris tanácsának tagja, Ewald Novotny szerint a magyar GDP-hez viszonyítva túl magas a tervezett kétszázmilliárdos bankadó. Alessandro Profumo, az Európai Bankszövetség elnöke pedig a hét végén levélben jelezte Orbán Viktor kormányfőnek, hogy véleménye szerint a bankadótervezet diszkriminatív, és veszteségessé tenné a pénzintézeteket.
A Magyar Bankszövetség és a kormány között jelenleg is folynak a tárgyalások az adóról, ám a legutóbbi, kedd esti találkozón nem született megállapodás a felek között. A Magyar Rádió információi szerint a pénzintézeteknek felajánlott lehetséges „cserealap” a Nemzeti Eszközkezelő Társaság lehet. Ide pakolná az állam a bankoktól átvett rossz hiteleket, amelyek az így felszabaduló céltartalékokból fizethetnék ki az adót. A céltartalék az az összeg, amelyet a bankoknak a rossz hitelek miatt egy számlán kell parkoltatniuk. Az eredeti elképzelések szerint egyébként tegnap újra találkoznia kellett volna a Magyar Bankszövetség és a kormány képviselőinek, ám a szövetség tagjai elhalasztották a találkozót. A Napi Gazdaság úgy tudja, a bankszövetség elnökségének tagjai már arra is gondoltak, hogy lemondanak, ha nem tudnak megegyezni a kormánnyal. Müller János, a szövetség szóvivője szerint viszont szó sem esett arról, hogy távoznak az elnökség tagjai.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.