Nagyon nehéz lesz a második fél év

Még a tervezettnél kedvezőbb gazdasági növekedés esetén sem tartható a 2010-re beígért 3,8 százalékos költségvetési hiány, mivel már e hónap végére felhalmozódik az egész évre tervezett deficit – derül ki a Kopint–Tárki Konjunktúrakutató Intézet tegnapi jelentéséből. Eszerint a kormány akcióterve kivitelezhető, és a bankoknak is van miből kifizetni a különadót.

Bár az idei évre minden eddiginél kedvezőbb gazdasági előrejelzést tett közzé tegnap a Kopint–Tárki, számításaik szerint még így sem lesz tartható az uniótól és a Nemzetközi Valutaalaptól elvárt költségvetési hiány. A gazdaságkutató intézet mindezt arra alapozza, hogy már a kormányváltáskor az egész évre betervezett deficit csaknem 85 százaléka összejött, és a június eddig minden évben legalább 200 milliárd forintos mínuszt hozott a büdzsének, vagyis a hó végére minden bizonnyal már elfogy a mozgástér. Palócz Éva, az intézet vezetője az előrejelzés tegnapi ismertetőjén közölte: azt sem tartja kizártnak, hogy nemsokára száz százalék fölé kúszik a deficit, így a második fél évet egy fillér többletköltés nélkül kellene megúszni.
A Kopint szerint kivitelezhető a kormány 29 pontos gazdasági akcióterve, s arra szükség is van, azonban még ezen intézkedések ellenére is 4,2 százalékos GDP-arányos deficit lehet csak idén a reális elvárás. A kutatóintézet ráadásul úgy jutott erre a következtetésre, hogy a büdzsében szereplő összegnél ezermilliárd forinttal nagyobb – másfél százalékos – idei GDP-t vett alapul, amely a költségvetés szempontjából körülbelül 40 milliárd forintos pluszbevételt jelentene. A bankadóval kapcsolatban Palócz Éva leszögezte: a pénzintézetek nyeresége még tavaly is 340 milliárd forint körül alakult, „miközben az egész gazdaság a padlón hevert”, így lesz miből kigazdálkodni az idén a különadót. Palócz Éva szerint nem lenne etikus, ha a pénzintézetek ráterhelnék ügyfeleikre ezt a közterhet, mert már eddig is minden váratlan költséget és kamatemelkedést továbbhárítottak.
A gazdaságkutató intézet az idén ötszázalékos inflációval számol, amelynek oka a magas energiaárakban és az év eleji hatósági áremelésekben keresendő. A forint árfolyamát átlagosan 280 forint körüli szintre teszik az euróval szemben idén és jövőre egyaránt, és a jelenlegi 5,25 százalékos alapkamat csökkentésére sem látnak lehetőséget rövid távon. Az intézet felmérése szerint ugyanakkor mind a lakosság, mind a vállalatok sokkal kedvezőbben ítélik meg az ország gazdasági kilátásait most, mint az első negyedévben, e javulásban a választási eredmény is közrejátszik. – Kétségtelen, hogy önmagában a pozitív várakozások is kedvezők a gazdasági kilábalás számára, mivel azok önbeteljesítő hatással is lehetnek – állapítja meg a jelentés.